Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

sóbánya és a Belső (vagy Alsó) bánya mindjobban gyarapodó, de már kiépülő parádi timsósfíirdő hasznosítására berendezkedett népességet. A parádi timsóbányák népességének változása 1806-1849 között Év Külső timsóbánya Belső timsóbánya Összesen 1785 ., 132 1806 .. ., 166 r. k. 1810 #

. .. 186 r.k. 1821 ,. .. 169 r. k. 1825 .. .. 179 r. k. 1827 .. 196 r. k. 1834 .. .. 191 r. k. 1835 .. .. 200 r. k. + 3 ev. 1836 .. 176 r. k. 1838 67 r. k. 117 r.k. 184 r.k. 1840 54 r. k. 138 r. k. 192 r. k. 1842 70 r. k. 141 r. k. 211 r.k. 1844 81 r. k. 132 r. k. 213 r. k. 1846 71 r. k. 141 r. k. 212 r. k. 1847 70 r. k. 145 r. k. 215 r. k. 1848 71r.k. 146 r. k. 217 r. k. 1849 59 r. k. 136 r. k. + 1 ev. 195 r. k. + 1 ev. Az adatok azért is tanulságosak, mert kiderül, hogy a timsóbányák és főzőtelepek mellett számottevő állandó lakos települt meg, tehát ezek az iparok jelentős településfejlesztő tényezőnek bizonyultak. A timsóbányák megszűnése után sem költözött el az élő népesség. A Belső timsóbányánál 1849 után a timsós fürdő teremtett új munkalehetőséget, míg a Külső bányánál, amely már 1826ban megszűnt, a parádi uradalom Sándor-réti erdőgazdasága tudott tartós munkaalkalmat teremteni az itt élőknek. A timsógyártás hazai elterjedése a XIX. században A timsó tartalmú ásványos kőzetek a történelmi Magyarország területén többfelé megtalálhatók voltak. A timsófőző ipar, vagyis a vegyipar egyik korai ágazata Észak-Magyarországon honosodott meg a már előbb ismertetett Párádon felállított üzemekkel. Bár a timsókő előfordult a Zemplén megyei Nagycserté23