Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon • 5

szén,™ ismerték a Hont megyei Selmecbányán,

79 és a XIX. század elejétől (1809) említették Tokajban is,

80 még sem létesültek a fent említett helyeken timsófőzők. A következőkben számba vesszük a többi hazai timsófőzőt országrészenként, megnyitásuk sorrendjében. Ilyen üzemek létezéséről tudunk Erdélyben, a Dunántúl területén és a Kárpátalján. A Bereg megyei timsókövet az 1790-es évektől ismerték, itt lett végül is legjelentősebb a timsófőzőipar a XIX. században, erről legutoljára szólunk. Heves megyében Párádon megkezdődött újkori hazai timsófőző felállítása után néhány évvel később Erdélyben is történt kísérlet a timsó előállítására. Az 1792. évi helytartótanácsi jelentés szerint a szász hétbírák Sebes vidéki talmácsi uradalmukban állítottak fel ilyen fabrikát, amelyet viszont pár év múlva jelentős veszteségek miatt beszüntettek, mert a föld olyan kevés timsót tartalmazott, hogy a gyártás nem fizetődött ki. Ekkor írták, hogy Szászsebes mellett található timsót tartalmazó kőzet, továbbá Kisbányán pedig timsósföld, amelyeket érdemes lenne kiaknázni.

81 Egyébként Erdély területén a XIX. század utolsó negyedében még egy timsóhuta létezéséről tudunk Bibarcfalva határában, Udvarhely megyében. A timsót alunitosodott trahit törmelékből lúgozták ki.

82 1868-ban írta Orbán Balázs, hogy timsó feldolgozására a közelmúltban egy társulat alakult.

83 1888-as adat szerint évenként a Vargyason székelő Szent István Bányatársulat üzemében 500 métermázsa timsót termelt 2 munkás.

84 Az itteni timsóbányászat rövidesen megszűnt, mert 1891-ben már nem használták a Bibarcfalván az ún. Dungó-patak mentén nyitott bányát. Kalecsinszky Sándor geológus 1891-ben járt a helyszínen, és vegyelemezte az itteni timsó tartalmú földet, amelyben a vasgálic 0,74, a timsó 1,76, a kénsavas nátrium 0,36, míg a földes alapanyag 97,14%-ban volt megtalálható.

85 Az itteni alapanyag rendkívül alacsony, alig 2%-os timsótartalommal bírt, ez a termelést erősen korlátozta. Ennek ellenére a Bibarcfalván felállított üzemről tudjuk, hogy legutolsóként szűnt meg termelni Magyarországon. A Dunántúl területén, a Visegrádon megnyitott timsóbányát először Vályi András említi 1799-ben megjelent országleírásában.

86 Egy osztrák bányászati munkában írnak a visegrádi timsógyár 1803. évi termeléséről. Ugyanitt tudósítanak arról is, hogy ez a bánya is, mint az osztrák és a stájer timsóbányák a BOROVSZKY Samu, é. n. 89. PALUGYAI Imre, 1855. 565. SCHWARTNER, Martin, 1809. 266. K. KARLOVSZKY Endre, 1896. 252-253. JAKAB Elek-SZÁDECZKY Lajos, 1901.101. ORBÁN Balázs, 1868.

1. 214. DÉRY Károly, 1888. II. 81. BÁNYAI János, 1938.41. VÁLYI András, 1799. III. 640. 24