Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

panaszos ügyében 1930. augusztus 30-án Fluch Gusztáv Heves vármegye akkori gazdasági felügyelője a következőket írta a Fiskalitás hutabeliek helyzetéről: „A fiskalitásiáknak ugyanis örökös szerződésük van az Almásy uradalommai, mint ún. taksásoknak. A föld nem az övék, meg a telkek területe sem, csupán az arra épített ház. Minden fundus után kötelesek 12 napot (ingyen) dolgozni, azon kívül fizetnek holdanként egy ezüst forint taksát, az utóbbi időben kiadott földekért pedig békebeli 10 koronát. A füstpénz 1 frt. 10 krajcár. "

194 Mátraderecskén az 1970-es évek elején végzett történeti néprajzi kutatások során feljegyezték, hogy a derecskeiek a XIX-XX. században a rokkát, tilót, guzsalyt, orsót, favillát, gereblyét és a szerszámnyeleket az adatközlők elmondása szerint az ún. Kalitkás hutai szlovákoktól vásárolták.

195 Az előzőekből több következtetés vonható le. Kiderül, hogy a környék falusi lakossága - nem hivatalosan Kalitkás hutára, változtatta a számára idegen Fiskalitás helynevet. Az itteni üvegcsűrben is szlovák származású hutamunkások dolgoztak. Az üvegolvasztó bezárását követően a már megszűnt mátrai üveggyártó telepek lakosaihoz hasonlóan, ezúttal a helyben élő lakosság is fafaragásból, faszerszám, illetve mezőgazdasági munkaeszköz készítéséből próbálta megélhetését biztosítani. Németmező Németmező Szuha község határának a része, s a településtől északra található. 1840-ben ez a debrői uradalomhoz tartozó majorság 81 hold szántófölddel és 25 kaszás réttel rendelkezett.

196 1855-ben pusztaként szerepelt Heves megye térképén.

197 Az 1887-es kataszteri felmérés szerint a terület 233 kat. h., illetve 1566 négyszögölt tett ki.

198 Mátraalmás (1962-ig Szuhahuta) határában máig fennmaradt Németmező földrajzi neve, amellyel Mátraalmástól északra, Felsőzsitvapuszta és Mátramindszent vasútállomás közötti háromszög alakú határrészt nevezték így.

199 MOL. Földművelésügyi Minisztérium. 1930-62-87687. sz. irat. 1930. augusztus 30. DOBROSSY I.-VIGA Gy., 1978. 43. KARÁCSONYI J., 1911.11. 146. HML: Térképtár. T. 256. NML. XV-2. Állami Földművelési és Térképészeti Hivatal. Szuha, 1887. Kataszteri munkarész. Magyarország földrajznévtára. II. Nógrád Megye, 1980. 119. -Németmezőt nem is említik a legismertebb topográfiák, ezért szükségesnek láttam, hogy a település Mohács előtti történetére található adatokat itt közöljem, valamint azért is, mert eddig ismeretlen két kora középkori elpusztult Heves megyei település (Németmező és Népes) történetéhez hoz új adatokat. Birtokként 1403. november 5-én említik először forrásaink szerint. Addig Vadászy Imre birtokolta. Viszont Zsigmond magyar király Székesfehérvárott kelt adománylevelében Perényi Imre királyi főpohárnoknak adta. Ekkor került Vadász és János (Abaúj); Balázsháza, Ormos, Nyárád, Tövises, Kelecsény (Borsod); Népes és Németmező (Heves) Perényi birtokába. Az adományozás oka, hogy Vadászy Imre a király ellen fordult, részt vett a Kont nádor vezette összeesküvésben és az 1403-ban Eger környékén lefolyt csatában. E csatában Vadászy Imre elesett, utódok nékül halt meg, s a király oldalán harcoló Perényi kapta meg az ő javait. - PUKY A., 1994. 235-236. - A török hódoltság után a XVIII. században ezt a 87