Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Miután 1755-től Németmező Grassalkovich birtok, valószínű, ő létesítette az üvegcsűrt. Róla köztudott, hogy az általa újratelepített községekbe előszeretettel hívott német telepeseket. Talán az üvegolvasztóhoz is az ő ösztönzésére kerültek német munkások. Szuha község határában a korábbi kutatás szerint egy üveggyártó-telep keletkezett 1777 körül, mert ez évtől már van írott adatunk létezéséről. Szuha népessége 1746-ban 139 fő, 1767-ben 259 fő,

200 1785-ben 310 fő volt.

201 Ez azt jelenti, hogy 1746-1767 közötti 21 év alatt 86%-kal, az 1767-1785 közti 18 esztendőben pedig további 20%-kal nőtt a falu népessége. Önmagában a természetes szaporodás növekményéből nem következhet, hogy 39 év alatt 123%-kal növekedjék a lakosság száma. Ezt a dinamikus népességnövekedést a természetes szaporodás mellett a folyamatos bevándorlás eredményezhette. Léteznie kellett tehát 1746-1767 közt már egy ipari objektumnak a település határában, amely növekvő bevándorló munkaerőre támaszkodott, s ez csak a Németmezőn felállított üvegcsür lehetett, amelynek a munkásai és hozzátartozói a községben telepedtek le. Németmező határában keletkezett üveghuta létezését számon tartja a helyi hagyomány is. Ezen kívül a területtel szomszédos Mátramindszent határnevei közt ismert a Hutadomb elnevezés, ami az üveggyártáshoz szükséges hamuzsírfőzés emlékét őrzi.

202 Nézetem szerint a németmezői huta legfeljebb 1776-ig üzemelt, munkásai döntő többsége németajkú volt, akik viszont ez időtől megtalálhatók a másik szuhai határban létesült üvegolvasztónál (lásd: Mátraalmás, Szuhahuta). A németek magas arányát a település őslakosai közt nem magyarázták eddig a kutatók. Nézetem szerint a jelenség magyarázata az lehet, hogy a Németmezőn működő officina vitraria megszűntével, annak egykori munkásai átvándoroltak a másik szuhai hutában keletkezett üveggyártó műhelybe, amely a Mátra gerince közelében létesült. Ezt látszik igazolni az is, hogy az 1782-ben készült első katonai térképen már nem szerepel a németmezői huta,

203 de ugyanúgy nincs nyoma a felméréskor készített országleírásban sem. Németmezőről, az üvegolvasztó bezárása után, a munkások hozzátartozóikkal átköltöztek a szuhai határban máshol felállított erdei üvegcsűrbe, s ezért nem jött létre lakotthely vagy önálló település az egykori huta helyén. részbirtokot 1741-ben Vay Ádám kezén találjuk, aki időközben eladta báró Hunyadi Jánosnak, akitől utóbb Grassalkovich I. Antal vette meg 1755-ben más birtokokkal együtt. EÉL. Canonica Visitatio. 1767. MOL. Helytartótanácsi Levéltár. Acta Regulationis Parochiarum C-104. Léc Pál (Eger) erdész szíves közlése. - S. gy. Eger, 1997, április 12. Első katonai felvétel. 1782. XVI. 16. térképszelvénye. 200 201 202 203 88