Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

4. Az apátsági huta 1741-től 1780-ig, közel 40 évig fennállt, viszont ennyi idő alatt egy folyamatosan üzemelő erdei üvegcsűr környékéről kipusztították az erdőt. Az a valószínű (s ezt a személynevek is igazolják), hogy a megszűnt apátsági üveghuta egykori munkásai Almásyak üzeménél vállaltak munkát. Éppen ezzel magyarázható, hogy a ma Óshutámk vagy Hutahelynek nevezett telep nem vált idővel lakott hellyé, mivel a műhely alkalmazottai elköltöztek onnan. 5. Az apátsági üveghutánál 1746-tól felállított lábazaton álló kis harang jelezte a telep lakosainak a munkakezdés és a befejezés időpontját, valamint a hutásmester által végzendő ájtatosságok kezdetét. A telep lakosai még 1772-ben kérték az egri püspöktől, hogy lakóhelyükön, a szabad ég alatt tarthassanak istentiszteletet anyaegyházuk (Tar község) plébánosa. Eszterházy püspök ezt nem engedélyezte, mondván, hogy ha nem akarnak a tari egyházba minden vasárnap átjárni - ez oda-vissza kb. 20 km -, akkor a lakóhelyükön egy fatemplomot állítsanak a rendelkezésre álló építőanyagból. Ezt a harangot 1780-ig használták, s ekkor átszállították a parádi hutába.

152 Végül is a harang szükségtelenné válása is alátámasztja, hogy a telep megszűnt, munkásai elvándoroltak. Kovács Béla 1964-ben elsőként tárt fel Magyarországon XVIII. századi üveghutát. A korabeli, valójában középkori hagyományokon nyugvó üveggyártás technológiája szerint három kemence elégségesnek bizonyult az üvegcsűrök működéséhez. Mátraszentimrén sikerült mindhárom kemence maradványát feltárni. A kemencék méretei változóak: az előmelegítő kemence 5 m hosszú, 4 m széles, s ezen belül a tüzelőtér 3,2 x 0,9 m, az olvasztókemence 6,5 m hosszú és 0,6 m széles, de szerkezetileg más. A kemencetér alatt egy légjárat húzódik, kezdetén kiképzett szájrésszel, végén kéménynyílással. Ez segített abban, hogy a kemencét magasabb hőfokra fel tudták fűteni. A harmadik kemence 4 m hosszú és 3,5 m széles volt, míg a tüzelőtér 2,0 x 0,6 méteres.

153 Kovács Béla szerint a Mátraszentimrén feltárt officina vitraria azonos a pásztói apátság 1741-ben épített műhelyével. Ezt a tényt - a terület levéltári forrásokkal történt meghatározása mellett alátámasztják az ásatás során előkerült A és AP jelzésű téglák betűinek a feloldása is. A betűrövidítések Abbatia (apátság), valamint Abbatia Pastoiensis (pásztói apátság) latin nyelvű elnevezését takarják. Megfigyelései szerint az A-jelű téglákat az 1741-es építéskor, míg a jobban kiégetett AP-jelzésűeket az 1762-es átépítéskor készítették, az apátság pásztói téglaégetőjében. A feltárás során felszínre került törmelék alapján a huta zömében zöld üvegből fúvott palackokat, esetleg kancsókat és kb.15 cm átmérőjű ablaküveg-karikákat állított elő.

154 A mátraszentimrei apátsági huta felszereltsége, építményei nem érték el a parádi officina szintjét, de az üzem nem is maradt el a korabeli Magyarország erdős területein működő kis üveggyártó telepeinek a technikai színvonalától. A pásztói apátság üvegcsűre 1741-1780 között működött. SOÓSL, 1985.315. KOVÁCS B., 1969. 206-207. KOVÁCS B., 1969. 209. cSl