Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55
Az 1787-ben királyi rendelettel megszüntetett pásztói cisztercita rendház birtokát utóbb bérlők kezén találjuk. 1920 körül a Mátraszőlős határában fekvő 440 kat. h. nádasdi erdőt és a Mátrában lévő 400 kat. h. hutai erdőt, ahol az egykori erdei üvegkészítő műhely állt, a rend zirci erdészei kezelték. 155 1995. augusztus 20-án Mátraszentimrén, a Deák Ferenc u. 25. sz. tájházban állandó kiállítás nyílt, amely a Mátra területén keletkezett kora újkori (XVIII-XIX. század) üvegipari létesítmények múltjának állít emléket. 156 Mátraszentimre-Mátraszentistván. Almásy-féle, Felső vagy Belső huta 1780 körül Hasznos határában a Kövicses-patakba ömlő Hutahelyi-patak mentén újabb üveghuta létesült az Almásy család birtokán. 157 Véleményem szerint a megszűnt apátsági üveghuta munkásai ide vándoroltak át. 1782-ben az első katonai felmérés országleírásában azt olvashatjuk a szuhai üvegcsűrnél: „Innen el lehet jutni az üveghután [Szuha] keresztül a hasznosi üveghutákhoz a Mátrán át az erdőn keresztül Gyöngyösre, de csak könnyű járművel. " 158 Az országleírás adata véleményem szerint az Almásy-féle üvegcsűrre és Hasznos Alsó hutára (ma: Mátrakeresztes) vonatkozik. 1782-85-ben az első katonai felmérés szelvényén nem található ez az üveggyártó telep térképezési hiba miatt. 159 A létesítmény mindenesetre folyamatosan működhetett, mert 1785-ben a termelési adatai megtalálhatók a megyének a Helytartótanácshoz küldött jelentésében. Eszerint a huta évente közel 50 bécsi mázsa hamuzsírt használt fel, termelése 1000 liter űrtartalmú öblösüveg volt. A műhely a hasznosi közbirtokosság tulajdonában állt. Az üvegárut Gyöngyösön és Pesten értékesítették. A telep időszakosan üzemelt, egyes időszakban semmit sem, máskor, ha kereslet mutatkozik készítményei iránt, 80 bécsi mázsa üveget termelt. Általában a műhely nyeresége 400-500 rajnai forint volt. A hutában 4 csehországi szakmunkás és 3 helybeli lakos - közülük 2 fő inas - dolgozott. Ez a hét munkás közvetlenül a termékgyártással foglalkozott. A jelentés készítői megjegyezték azt, hogy a földesúr engedélyezze több erdő irtását a műhely részére, mert így a termelést növelni lehetne. 160 Egy 1788-as összeírás a mátrai üvegcsűrök sorában feltünteti a parádi és a szuhai üveggyártó telepek mellett a Hasznos határában álló Almásy hutát is. 161 1796-ban Vályi András országleírásában a hasznosi erdőben már két működő üvegcsűrt jegyzett fel. 162 A mátrai üvegipar történetének az ismerete alapján ez a két 155 BADÁLE., 1994.61. 156 KRUPA A., 1997.75-79. 157 VERES L., 1991.63. HML. IV-417/53. Originál Auíhahmskarte von Ungarn. 1782-85. Landesbeschreibungen. Az első katonai felvétel Magyarországról. 1782-85. Országfeírás. 7. 159 B. HUSZÁR É., 1993. 97., 101. - A magas Mátrában az erdőkkel fedett területen a térkép készítői nem végezték el a pontos terepbejárást és felmérést, s mintegy 2,5 km széles területet kihagytak a felvételek során, ahol az üvegolvasztó és a lakótelep létesült. MOL. C-64. Helytartótanács Levéltára. Departamentum Commerciale. 1786. 25/A-217. folio. 161 SKERLECZM., 1802. 190. 162 VÁLYI A., 1796. II. 151. 82
