Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

József, Randitsek Márton, Stróbl Antal és Stuller Máté zselléreket, valamint Gubala József szegődményest.

127 1842-ben Fényes Elek is említi működését.

128 A terület birtokosa a Dessewffy család volt. Dessewjfy huta elnevezés az 1852-55 közt készült második katonai térképezéskor fordul elő első ízben Dezsőfi Hutta néven,

129 majd 1883-ban a harmadik katonai térképfelvételen együtt található Felső huta (Dessewffy huta) elnevezés.

130 A XIX. század első felében Alsó huta és Felső huta területe Dessewffy Imre 131 birtoka volt, ' majd a század derekától fiai: Jób és Titus kezére kerültek. Ezután pedig Dessewffy Ödön javai közé tartoztak. A család lakóhelye Nagykökényesen volt.

132 Az uradalom a hutabeli lakosokkal kötött szerződés alapján igénybe vette szinte valamennyi telepes munkáját. A Felső hutai üvegcsűr megszűnése 1847 előtt feltétlenül megtörtént, mivel a birtokosok a hutai zsellérek közt kiosztották az irtványföldek egy részét. így például a település határában álló Kiskalangya, illetve Nagykalangya határrrészek 1848-ban a hutai zsellérek birtoka volt.

133 Az úrbéri földek végleges rendezésére 1857-ben került sor. A megszűnt Alsó és Felső hutában lakók helyzetét jól jellemzi az a szerződés, amelyet 1854. február 3-án kötöttek. ,^4lul írottak egy részről én Dessewffy Jób más részről pedig mi aláírt Hasznos Hutai Curialis Zsellérek következendő egyességre léptünk: 1. Mi Hutai lakosok kötelesek leszünk földes Urunknak minden a Huttai birtokában előforduló kézi munkát becsületessen elvégezni, jelesül a Széna és Sarjú kaszállást, gyűjtést, s kazal vagy boglya rakást s tetézést; úgy szinte az Uraság számára kívántató épületi és szerszámfákat vágni, az erdő Lineáit tisztítani, s el teríteni; a Juhok úsztatásánál és nyírásánál segíteni; s a Leveleket hordani. 2. Minden ház tulajdonosa tartozik évenként füst pénz fejébe egy pengő frt-ot fizetni, és ingyen egy öl fát az Uraságnak vágni. 3. Legelő bér fejében minden egy évnél öregebb darab szarvasmarhától egy részt vajat tartoznak adni, a Lovak tulajdonosai pedig minden évben egy utat kötelesek tenni Kökényesre, vagy más távolabb nem eső helyre. 4. Ha valaki közülünk a rendelt munkára hely és ok nélkül meg nem jelenne, ennek rovására az Uraság fogadhat más napszámost, s ennek napszámját az enge127 HML. IV-7/b/16. 1488. öi. 1835-36.; 1489. öi. 1836-37.; 1490. öi. 1837-38.; 1491. öi. 183839.; 1492. öi. 1839-40.; 1493. öi. 1840-41. 128 FÉNYESE., 1842.1.227. 129 Második katonai felvétel 1852-55. XXXV. 46. térképszelvény. 130 Harmadik katonai felmérés. 1883. 4863. 2d. térképszelvény. 131 BOROVSZKY S., 1909. 45. 132 LADÁNYI M., 1934. 243. 133 DIV. ENA. 1436-73. Hasznos huta földrajzi nevei. 76