Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55
detlenen rövid úton megveheti. Másrészről én Dessewffy Jób afelljebb elő adottakon kívül alattvalóimtól semmi nemű szolgálatot vagy adózást nem kívánok, s az általok jelenleg használt irtványokat minden Dézsma nélkül nállok meg hagyom. Kelt Gyöngyösön Február 3-án 1854-ik évben. " I34 Tény az, hogy az 1848 áprilisában hozott törvények véglegesen eltörölték a jobbágyi szolgáltatások rendszerét. A törvény szerint a jobbágyinak számító háztartások 43,7%-a vált polgári földbirtok-tulajdonossá, a többi, vagyis a jobbágyháztartások - ideértve a cselédháztartásokat is - 56,3%-a csak személyében, földtulajdon nélkül szabadult fel a földesúri hatóság alól. A majorsági zselléreket az áprilisi törvények sem juttatták földhöz! - s ilyenek voltak a hutatelepesek is. Az üvegolvasztók kiszolgáltatott alkalmazottainak, ha meg akartak élni, vállalni kellett továbbra is a megszüntetett jobbágyi kötelezettségek teljesítését, nevezetesen az ingyen munkában végzett ölfavágást, levélhordást, füstpénz fizetését stb. A szerződés aláírói valójában a megszűnt Felső huta egykori munkásai lehettek, akiknek a nevei a következük: Bognár János, Holzner József, Gubala Ferenc, Odler János. Holzner Antal, Nágel István, Sinka Pál, ifj. Sinka József, Holzner Ferenc, Holzner János, Nagy István, Jakubovitz István. Az aláírók - Odler János kivételével, aki ráírta a nevét - írni-olvasni nem tudó zsellérek voltak. Mátraszentimre. Apátsági huta. A Mátra nyugati nyúlványai által körbefogott völgyben, a Kövicses-patak mentén a XVIII. század első felétől a XIX. század elejéig négy üveghuta is keletkezett a hasznosi erdőben. Közülük a legkorábban létesült az az üvegolvasztó telep, amely a pásztói apátság birtokán épült. Ez a terület napjainkban Mátraszentimre községhez tartozik. Ennek a hutának a felszíni maradványai a falu határában a Hutahely nevű réten, a Hutahelyi-patak és a népi nevén Gedeon-pataknak nevezett vizek összefolyásánál a felszínen láthatóak voltak 1964-ben, ahol abban az évben június 1-6. között - leletmentő ásatást végzett Kovács Béla az egri múzeum akkori régésze. 135 Ez az üveghuta 1741 nyarán épült. Építtetője Dalmata Ferenc, a pásztói apátság jószágkormányzója volt. Az üvegolvasztóra található legkorábbi adat 1741. november 21-én keletkezett, amikor Nemeszt Györgyné Düll Borbála tiltakozott azért, hogy Dalmata Ferenc egy-két hónappal korábban a hasznosi osztatlan erdőben üveggyártó telepet létesített. A panaszos szerint a huták emberei a hasznosi erdő kíméletlen vágásával már addig is kb. 1000 frt. kárt okoztak több birtokosnak. 136 HML. VII-l/a/144. Hasznos-Alsó-Huta úrbéri iratai. KOVÁCS B., 1969. 205-219. - Az üveghuta 1964-es feltárása után annak a helyét a térképek Óshuta néven jelzik. HML. IV-l/b/48. Közigazgatási iratok. 1741. N°. 193. 77
