Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Valassko nyelvjárása dominál.

73 K. Csilléry Klára dolgozatában az anyakönyvek vizsgálata alapján kimutatta, hogy a családnevek 60%-a szláv, 36%-a németjellegű és csak 4%-a egyéb eredetű.

74 1782-ben az első katonai felmérés térképén

75 nem található ez az üvegcsűr térképezési hiba miatt.

76 A felméréshez készült országleírásban viszont szerepel a szuhai üveggyártó telep, amely a községtől 1 1/4 óra járásnyira fekszik. „Innen [Szuháról] el lehet jutni az üveghután keresztül a hasznost üveghutákhoz és tovább a Mátrán át Gyöngyösre, de csak könnyű járművel

11 A térképezési hibát igazolja egy 1782. február 18-án keletkezett irat, amely arról tudósít, hogy a szuhai erdő, a kocsma, a malom és az üveghuta közbirtokosok kezén van. Kiderül, hogy a közbirtokosság igazgatója Gyürky Pál földesúr, akinek Kisterenye és Nagybátony határában volt nagyobb uradalma. Az iratból tudjuk, hogy a közbirtokosság inspectora (felügyelője, uradalmi intézője) Szmrecsányi János, aki korábban is szuhai birtokos volt, a pénztárosa bizonyos Szakái úr, az erdőbírója Bakos Illés, akinek szintén volt jobbágytelke Szühán. A közbirtokosok két erdőkerülőt alkalmaztak, akik javadalmazása 24 frt. és 24 kila búza volt! Az aláírók személye további közbirtokosok kilétére utal, akik közt Gedei Klára, Pellérd Borbála, Rati István, Herkál István, Mátyási József, Gaál Sándor, Almágyi György és „Baltzernné Asszonyom Ispánnya" található. A fenti személyeké a szuhai erdő és annak minden haszonvétele. A közbirtokosok kezén van a malom, amelyet a községnek adtak 40 fa]nai forintért, a kocsma, amelynek 10 frt. az árendája, illetve az üveghuta, amelynek a bérleti díja legkevesebb 25 frt. lehet

78 1785-ben a Helytartótanácsnak készült jelentésből kiderül, hogy a szuhai erdőben működik a fent említett közbirtokosság (complurium compossesorum) tulajdonában lévő üveggyártó telep. Az összeírás adatai szerint a szuhai erdőn létesült üvegcsűr évente súlyban elkészít 20 zentner (1 zentner = \ bécsi mázsa = 56 kg) hamuzsírt, ez térfogatra átszámítva 150 mérő közönséges hamu, értékben pedig 140 rajnai forint. A faanyagot a szuhai területről szerzik be, kivéve a homokot, mert azt a környékről szállítják oda. Az üveghuta évente előállít 89 zentner (bécsi mázsa) kész üveget. A termékeket Pestre, Egerbe, Temesvárra szállítják, de külföldre nem visznek üvegárut. Az elszállított késztermékért 400-600 rajnai forintot kapnak. A kérdőpontra adott válaszokban szerepel: „ha a terület nagyobb lenne és az erdőt szabadabban lehetne vágni, úgy a haszon is inkább növekednék. "

19 Az 1785. évi összeírás az itt dolgozók számát 7 főben jelöli meg, akik a huta mellett laktak. 1785-ben készített egyházi lélekösszeírás ada^i szerint a hutánál 38 JÁVOR K., 1969. 266. K. CSILLÉRY K., 1955.356. Első katonai felvétel 1782. XVI. 16. térképszelvénye. B. HUSZÁRÉ., 1993.97., 101. HML. IV-417/53. Originál Auíhahmskarte von Ungarn. 1782-85. Landesbeschreibungen. Az első katonai felvétel Magyarországról. 1782-85. Országleírás. 5. HML. VII-1/a/l 95/15. Tranzakciós levél. 1782. február 18. MOL. Helytartótanács Levéltára. Departamentum. Commerciale. C-64. 1786. 25/A-217. folio. 68