Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

fő római katolikus személy lakott, vagyis ennyien megéltek a hozzátartozóikkal együtt a huta körüli munkákból. Ezzel szemben a Helytartótanács számára készült összeírás nem a teljes személyzetet, csak a közvetlen termék-előállításban dolgozó szakmunkásokat vette figyelembe. Egy 1788-ban készült összeírásban a mátrai üveggyártó telepek közt működőnek említik a parádi, a hasznosi és a szuhai üvegcsüröket.

81 1794-95-ben a szuhai közbirtokosság elszámolása szerint a „,Huta Házak Árendája" 16 fit. volt.

82 1799-ben Vályi András országleírásában már ezt írta Szuháról: „Nagy erdejében üveg hutája volt, de ebben most nem dolgoznak. "

83 Az üvegolvasztó szüneteltetése mindenképpen csak átmeneti lehetett, nem tarthatott tovább 2-3 évnél. Erre utal egy térképi adat is. A szuhai határban létesült „Officina Vitraria" megtalálható Görög Demeter atlaszában, a falutól délre, a Mátra gerince közelében.

84 Miután ismert, hogy a Görög-féle atlaszhoz Litzner János geometra készítette a Heves és KülsőSzolnok vármegyék mappáját, s Litzner 1799. október 20. után végleg eltávozott Egerből,

85 ugyanakkor Görög Demeter 1795 után fogott hozzá az atlasz munkáihoz,

86 ezért 1795-99 közt még működhetett a szuhai üveghuta. 1808-ban a József nádor-féle összeírás során ismét számba vették a szuhai hutát. A huta bérlői Kupka János és Hadobás János voltak.

87 A jelentésben olvasható: „A szuhai huta árendában tartatván, ez,en hutában szoktunk tsinálni tábla üveget, iczés palapczkokat, iczés butéliákat, rosoüsos és patikába való üvegeket. A tábla üvegek ablakokra, a palaczkok kortsmákra ivó edényeknek az butéliák tokaji boroknak, a rosoüsos üvegek rosolisosoknak tartására, az patikába valók pedig orvosságoknak kiosztására fordíttatnak. Az árok az tábla üvegeknek kopái 2 Rft. (Rajnai forint), az nagyobbaké négyet és ötöt vévén egy kopába, az kisebbekrül negyvenet, az iczés palaczkoknak párja 6 krajcár, butéliáknak párja 6 krajcár, rosoüsos üvegeknek párja 3 krajcár, az patikában való üvegeknek kötege az nagyobbakbul kettőt számítván egy kötésbe, az kisebbekbül hatot, á 3 krajcár, mellyeket Pesten s itt a körülöttünk lévő városokban szoktunk el adni, külső országokba nem hordjuk, mivel itt Magyar Országban is el kelnek". A helyi hagyomány szerint Kupka János és Hadobás János bérleti időszakában a települést Hadobásfalvának nevezték. Viszont a XX. századi adatközlők a név ereMOL. Helytartótanács Levéltára. Acta Regulationis Parochiarum C-104. 11 SKERLECZM., 1802. 190. !2 HML. VII-l/a/195/15. Elszámolás. 1796. november 4. !3 VÁLYI A., 1799. III. 445. !4 GÖRÖG D., 1802-1811. Heves megye térképe. 15 SUGÁRI., 1976. 157. 16 STEGENAL., 1984. 119. !7 MÉREIGy., 1951. 118. TAKÁCS B., 1970. 14. - A rosoüsos üvegek likőrös palackok voltak, amelyben az akkor kedvelt „danzigi ánizslikőrt" árulták. A kopa üvegipari mértékegység, amely csomót vagy köteget jelentett. 69