Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

kifizetődőbb volt a szalajkaház működtetése bérletben, amelynek termékét Pesten adták el.

64 Az 1980-ban kiadott Magyarország földrajzinév-tára térképén ez az üveghuta a Szén-patak folyása szerinti bal oldalán épülhetett, kb. a Tótok rétje helynévvel jelzett területen.

65 Egy 198l-es kiadású térkép alapján a solymosi üvegcsűr a Csukás-patak mentén álló „Blokkház" nevű határpont közelében létezett a Gallyától délre.

66

^ Érdekessége viszont, hogy az üveghutától délre, ugyancsak a Szén-patak mentén, ennek folyás szerinti jobb partján üzemelt a solymosi hamuzsírfőző, amelyet „Potaschen Hütte" néven jelzett az első katonai felmérés térképe. Későbbiekben e területen állt a szalajkaház. A solymosi üvegolvasztó és a hamuzsírfőző egymáshoz viszonyított távolsága kb. 2-2,5 km volt. A gyöngyössolymosi erdei üvegcsür, miután a hamuzsírfőző az egri püspöki uradalomhoz tartozott, szintén ennek a tulajdonában lehetett.

67 Mátraalmás. Szuhahuta. Korábbi nevén Szuhahuta - 1962-től Mátraalmás - a Mátra hegység északi lejtőjén, a Szuhapatak mentén található. A falutól 4 km-re délre, minden valószínűség szerint az erdőhiány miatt megszűnt Németmezőn (lásd: 87-88. o.) álló üveggyártó telep lakosai Szuha északi határában egy új erdei üvegcsűrt létesítettek 1777 előtt. Erről az erdei üvegcsűrről eddig megjelent publikációk a létesítését általában 1777-re teszik.

68 Egy kutató szerint 1780 körül létesült.

69 Más adatok szerint 1771ben alapították.

70 Az üvegolvasztó 1777 körüli keletkezését erősíti az, hogy Szuhahutáról a legkorábbi anyakönyvi adat szerint 1777. október 26-án feljegyezték: „obiit in ustrina vitraria Szuhaensi Joannes Mihalik annorum circiter 36. "

71 1778ban egy írott forrás az üveggyártó telepet „ex officina vitraria Szuhaensi" azaz Szuhához tartozó üveghutának említi.

72 A korábbi nyelvészeti kutatások tisztázták, hogy a szuhai üvegolvasztóhoz Morvaországból telepítettek be szakmunkásokat. A betelepülés több hullámban és különböző vidékekről történt, de döntően a XVIII. században. 1949-ben Stolc nyelvész megállapította, hogy ennek a hutás falunak a nyelvében a morvaországi 64 Lásd Gyöngyössolymos hamuzsírégetőjére: CSIFFÁRY G., 1996. 261-264. 65 Magyarország földrajznévtára. II. Heves megye. 1980. 28. 66 Mátra turista térképe. 1981. - 1864-ben a Csukás-völgy folyását, vagyis a Csukás-patakot a völgy felső szakaszán még Szén-pataknak nevezték. - HML. Térképtár. U. 140. 67 Meg kell említenem, hogy van olyan történeti munka, amely az 1782-84 közötti katonai felméréskor készült térképen található, s általunk solymosinak tartott üveghutára utaló „Glashütten vei Hutta" feliratot a szuhai üvegolvasztóval azonosítja - szerintem - hibás térképi lokalizálás következtében. - SZVIRCSEK F., 1982. 60. 68 JÁVOR K., 1969. 266.; SZVIRCSEK F., 1982. 60. 69 SOÓSL, 1955. a. 427. 70 Nógrádi Történeti Múzeum. Salgótarján. Állandó történeti kiállítás tájékoztatója szerint. 71 MOL. Filmtár. A 1253. Szuha (Dorogháza filiája). 72 KISS L., 1988. II. 108. 67