Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55
Bodony. Középkori üveghuta. A középkori mátrai üvegkészítés kapcsán többen idézték Détshy Mihály adatát, 46 amely szerint 1506-ban Martinas de Bodontól, azaz Bodonyi Mártontól vásárolták az üveget az egri várbeli székesegyház ablakaihoz. 47 Estei Hippolit egri püspök ún. modenai számadáskönyvében ezt olvashatjuk: „Item emit a quodam Martino de Bodon vitra pro fenestris ecclesie fi. viginti et quinquaginta fi. 20. d 50. " 48 Ez az adat a Bodony környéki XVI. századi üvegkészítés egyetlen közvetlen bizonyítéka. Az ablakok üvegezése a XV. század elején már általános jelenség az egri várban. Az előbbi adatot csak kiegészíti egy másik történeti tény. 1493-tól dolgozott az egri várban egy ezermester, Kismester Istvánnak hívták, aki bármilyen munka elvégzésére vállalkozott. Javított eltört csészéket, csinált világító eszközöket s előállított ablaküveget is. 49 Ő készítette a székesegyház ablakainak, lámpásainak üvegeit is. Önálló kisiparos volt, mégha rendszeres salláriumot is kapott az egri püspökségtől. 1506 táján meghalt, 1507-ben özvegye folytatta a munkáját. Az egri püspökség az ablakok üvegezéséhez szükséges karikákat Bodonyi Márton üvegkészítő mester özvegyétől vette 1507-1508-ban. 50 Azt csak feltételezem, hogy az egri vár ellátására szükséges üveget 14931508 közti 16 évben Bodonyi Márton műhelyéből szerezték be. Az viszont tény, hogy ezen kívül még külön üvegesmestere is volt a püspöknek. Az előbbiek erősítik a bodonyi üveghuta tartós létezését. 51 Szerintem valószínű, hogy működött, mert Bakócz Tamás, majd Estei Hippolit pompakedvelő egri püspökök számára szállította az üvegárut másfél évtizeden át. Külön érdekes Estei Hippolit személye, akinek esztergomi érseksége idején is volt állandó üvegkészítő telepe és üvegesmestere is. 52 Vizsgálataink szempontjából a legérdekesebb adat 1491-ből származik, amikor Estei Hippolit esztergomi érsek építkezéseihez Visegrádról, János üvegesmestertől ötezer darab ablakszemet vásárolt. Ezeket az ablakszemeket Bersec és Bálint nevű üvegesek használták fel a palota királynéi lakosztályának az ablakaihoz. 53 Ez már akkora tétel ablaküveget jelent, melyet számottevő üvegolvasztó tudott gyártani. Azaz, feltételezhető, hogy a királyi udvarnak ez időben Visegrád térségében egy üveghutája működött. A visegrádi üvegcsür létezésére vonatkozó kétségtelen bizonyítékot Gróf Péter és Gróh Dániel visegrádi régészeti ásatásai hozták meg 1984-ben. Visegrád, Fő út 34. sz. telken egy XIV. század végi, XV. század eleji TAKÁCS B., 1970.13.; VERES L., 1991. 29. DÉTSHY M., 1964. 152. E. KOVÁCS P., 1992. 331. KEREZSYJ., 1910. 38. ZOLNAY L., 1977. 269-270. CSIFFÁRYG., 1994.33. ZOLNAY L., 1977.270. ZOLNAY L., 1983. 176. 64
