Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55
Az üvegkészítő műhely a Bars megyei saskői uradalomhoz tartozott, s helyileg Körmöcbánya és Selmecbánya között, a teplicei vár alatt állt. 26 Az írott források tanúsága szerint ezt követte a lehotai üveghuta alapítása 1360. április 24-én, amikor a túróci megyegyűlés engedélyt adott egy bizonyos Péter Glaser üvegkészítőnek üveghuta alapítására Körmöcbánya mellett. 27 Az írott forrásokból igazolható üvegcsűr-alapításokat időben kb. 100-150 évvel megelőzi a pásztói üveghuta. Mai ismereteink szerint az első magyar üveghuta a XII—XIII. században m űködt >tt. 28 A nyugati Mátra szélen fekvő városban 1986-ban Valter Ilona régész egy officina vitrariát tárt fel. Pás/tó mai belterületén, az iskolamester házától délre, a régészeti feltárások két, egy helyiségből álló nyitott fedélszékes, ácsolt tetőszerkezetű műhelyépület maradványait hozták felszínre. A két épület belsejében három égetőkemencét tártak fel nagyszámú üvegtöredékkel. Az épületek felmenő fala kb. 1,5 m magas volt, amelyet gerendalyukakba kapcsolt, középen cölöpökre támaszkodó nyitott fedélszékes, ácsolt tetőszerkezet fedett. Az üveghuta az 1200-as évek végén leégett és soha nem épült újjá. 29 A pásztói üvegcsűr feltehetőleg a cisztercita apátság tulajdona lehetett. A területen 1190-ben III. Béla király alapította a cisztercita rendet, amelynek az elődje az újabb kutatások szerint az 1130-as években bencés apátság lehetett. 30 Apátságok által működtetett üvegolvasztókról más helyen is tudunk, ahol a templomok és rendházak üvegezéséhez szükséges ablakokat készítették. A XVI. század elején Budaszentlőrincen Jakab fráter készített üvegeket, ezen kívül üvegkészítésre tanította a rend tagjait is. A településen szabályos üvegkészítő manufaktúra lehetett, amely bizonyára ellátta a többi pálos kolostort üvegablakokkal. 31 Pilisszentkereszten a XI. században alapított bencés kolostor helyére 1184ben cisztercita kolostort építettek. A kolostoi ronnait foltani Gerevich László régész 26 TAKÁTS S., 1907. 630-632.: BORSOS H.. 1T4. •<>.; \ WKA, J \ROSLAV R., 1954. 172. - Teplice Bars megyei település a történelmi Vkuvaro >zá.L' >n. Neve többször változott az idők során. Ez a telep nemcsak korai alapítású üveghutájáról vált híressé, amiért németül Glashüttenntk nevezték, hanem kereseti fürdőjét is ismerték, amelyről éppen a szlovák elnevezését (Teplice) kapta. Igen korán feltűnik a Szkleho elnevezés is, amely szintén szlovák eredetű, s a terület üveggyártására utal, ugyanis szlovákul sklo = üveg. A telep korai német neve, Glashütten-Bad egyaránt utal híres üvegolvasztójára és kitűnő gyógyvizére. 1913-ban a helységnévtárban Túrócnémetiként szerepel, jelenkori szlovák neve: Szklené Teplice. 27 VÁVRA, JAROSLAV R., 1954. 172. - A XIV. század elején még irtvány volt, amelyet 1360ban bizonyos [Péter] Glaser filius tett művelhetővé. A települést az egykori üvegolvasztó létesítőjéről Glaserhainak is hívták. - BOROVSZKY S., 1903. 20. Mai szlovák neve: tierna Hola, Glazerova Lehota. - VÁVRA, JAROSLAV R., 1954. 172. 2 * SZINNYAI K„ 1990. 265. A pásztói üveghuta feltárásáról ez idáig egy rövid ásatási jelentés jelent meg. - VALTER I., 1986. 72-73. Időközben elvégezték az ásatásból kikerült üvegtárgyakon azokat az anyagvizsgálatokat, amelyek igazolták a huta igen korai működését. - Valter Ilona régész szíves közlése. 1992. IX. 24. 3,1 SOÓSI., 1991.7. 31 ZOLNAY L., 1977. 270. - A budaszentlőrinci pálos kolostor a mai Budakeszi út 91. és 93. sz. telkén állott, a Jánoshegy és a Hárshegy között. A pálosok üvegkészítő telepét a kolostor közelében kell keresnünk a ma is erdővel, fákkal borított területen. 61
