Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

néhány apró üvegtöredéket és egy nagyobb rekonstruálható üvegvázát talált. E leletek, mivel annyira különböznek minden hazai középkori üvegtől, feltételezhetően a burgundiai Aseyből települt szerzetesek hozhatták magukkal vagy onnan származó üvegkészítő szerzetes gyárthatta azokat.

32 Ide tartozik, hogy 1932-ben Krompecher László műegyetemi tanársegéd Pilisszentkereszten egy XIV-XV. századi üveghutát, továbbá annak olvasztótégelyeit tárta fel.

33 Viszont, miután hiteles és maradandó ásatási dokumentációt nem készített, a történészek vitatják ennek a középkori üveggyártó telepnek a tényét. Zolnay László feltételezi, hogy a pilisszentléleki üveghuta a középkorban már működött.

34 Hasonló létesítménye volt a pálosoknak Pilisszentléleken később, ahol 1703-1707 és 1712-1739 közt termelt üveggyártó telepük.

35 A Pásztón feltárt, s múzeumi kiállítóhelyként látogatható hutamaradványoknak több szempontból kiemelt jelentősége van. A XII-XIII. századi pásztói üvegcsűr feltárása előtt - bizonyíték hiányában - a hazai üveggyártás kezdeteit a XIV-XV. századra helyezte az ipartörténet kutatása. A pásztói cisztercita apátság XII-XIII. században működött üveghutája három kemencés volt. A maradványai pontosan olyan üvegcsűr jellemző vonásait mutatják, amilyen már korábban, 1964-ben Mátraszentimrén került napvilágra Kovács Béla feltárása nyomán. Ez utóbbi üvegolvasztó 1741-1780 között igazolhatóan működött. A Mátra térségében üveghuta ásatások igazolták a történeti irodalomban azt az általánosan elfogadott nézetet, amely szerint az erdei üvegcsürökben folyó üveggyártás technológiája 4-500 évig változatlan volt. A pásztói üvegolvasztó keletkezési idejét tekintve is az egyik legkorábbi volt Közép-Kelet-Európában. Létesítése összefügg az itteni bencés apátság alapításával. Varga Vera szerint a pásztói üveghuta felszínre kerülése a magyar üvegkészítés eddig hiányzó láncszemének a helyretételét segíti. Az európai üvegmüvesség története során a Római Birodalom igen fejlett üvegiparát a bizánci, valamint a Velence melletti muránói üvegkészítő műhelyek örökítették tovább. Nyugat-Európában a kora középkorban a szerzetesi, apátsági műhelyek folytatták a mesterséget. Különösen a német bencés apátsági huták szerepe volt jelentős. Magyarország területén ugyan a római korban működtek üveggyártó telepek, de nálunk a római üvegművességnek nincsenek kontinuus hagyományai. Hozzánk az üveggyártás ismerete - mai ismereteink szerint - Nyugat-Európából, szerzetesi közvetítéssel jutott el. A pásztói huta feltárása alapján az a következtetés vonható le, hogy a cseh-német viszonyokhoz hasonlóan Magyarországon is az ún. erdővidéki szerzetesi műhelyek alakultak ki először az üvegiparban. Időben ezeket követték az uralkodók, főurak, egyházi és világi uradalmak, valamint a bányavárosok officina vitrariái, amelyek sok esetben a ma is létező nagyobb üveggyárak kezdeményeit jelentik, mint például Párád esetében?

6 Veres László szerint nem tartható kizártnak az, hogy Magyarországon Európa H.GYÜRKYK., 1991.49. SÁGHELYI L., 1938. 76. ZOLNAY L, 1977. 270. PROKOPPGy., 1974.212-219. VARGA V., 1989. 5-6. 62