Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez • 187
Ede és nyíregyházi születésű felesége, Lőwinger Lina, hogy aztán Egerben állapodjanak meg a legendás Szél u. 4. sz. alatt. 45 Az igen élénk bordélyház-alapítási láznak egy állandó tényezője állapítható meg. Csaknem minden tulajdonos izraelita vallású volt. Ez nyilván összefügg a helyi zsidóság gazdasági életben betöltött igen domináns szerepével. 46 Már az 1894. évi nagy visszhangot kiváltó megyei vizsgálat a gyöngyösi bordélyokban azt a tapasztalatot hozta, hogy a törvényhatóságon belül egységesen kell szabályozni a kérdést. A sajtó mint a megye és a város közötti ellenségeskedés jelét tüntette föl a megyei tiszti főorvos vizsgálatát, de a sok hangulatkeltő cikk mindenesetre felszínen tartotta a bordélyügy rendezését. 47 így aztán főleg a két város korábbi tapasztalatára épülve 1897-ben elkészült a Heves vármegyei bordélyügyi szabályrendelet. 48 Gyöngyösön ez az 1894. évihez képest sok változást nem hozott. Az új rendelkezések közül kiemelendő a bordélyházi kéjnőknél is elrendelt fényképes bárca. Leginkább az eddig szabályozással nem bíró falusi prostitúció bizonyos keretek közé szorítására került sor. 49 Egyes falvak a megyében időnként szintén rendelkeztek bordéllyal - Hatvan, Füzesabony, Tiszafüred, Pásztó, stb. 50 Vidéki viszonylatban is megtartotta a szabályzat a bordélyházi prostitúció mellett a kéjelgés másik legális területét, a magánkéj nőkét. A magánkéjnő csak e célra bérelt külön szálláson fogadhatott. Az egészségügyi és rendőrhatósági előírások nagyjából megegyeztek a bordélyházi kéjnőkével. Az országos tapasztalat szerint a magánbárcások között általában kevés olyan akadt, aki saját lakást tudott volna bérelni vagy berendezni magának. A legtöbb önállóvá váló ezért inkább csak fölváltotta a bordélyosnő gyámkodását a szállásadó, főbérlő „felügyeletére", semmint hogy ténylegesen önállóvá vált volna. 51 A jellegénél fogva is mindig áttekinthetetlen kéjelgés ügyében a megye még egyszer intézkedett; 1905-ben készült a Szabályrendelet a bordélyügyről, amely lényegében az 1897. évi szabályzat változatlan megismétlése. Egyedül a közben bekövetkezett valutaváltozást kellett átvezetni, vagyis a bírságok értelemszerűen a korábbi forintban megadottak helyett koronára lettek átszámolva. A rendteremtés egyetlen új eszköze a 38.§. volt, mely kimondta: ,A jelen szabályrendelet életbeléptekor fennálló minden bordélyház tulajdonosa köteles 15 nap alatt új engedélyértfolyamodni ". 52 A szabályozás nem járt, nem járhatott kellő sikerrel. Egyrészt mert a rendőrség - és főleg a rendőrkapitány - továbbra sem tudott megbirkózni a prostitúció ellenőrzésének kulcsszerepével. Ő adta ki a személyre szóló és a házak elhelyezé45 HORVÁTH L., 1996. 182. 46 HORVÁTH L., 1995. 90. Teljesség igénye nélkül: Hevesmegyei Lapok, 1894. aug. 26. 4. Az új seprő, illetve Gyöngyösi Lapok, 1894. aug. 30. 2. Megyei és városi orvos. 48 HML. IV-404/a/91. 754/XXV.97.sz. Alispáni iratok, Szabályrendelet a bordélyügyről (1897). HORVÁTH L., 1994. 1-10. A falvakban a szolgabíró ellenőrzése alatt álltak a kuplerájok, ezt az állapotot normalizálja némileg az 1897. évi megyei szabályzat. 50 BAZML. IV. B.-1915/21-22. 51 HORVÁTH L, 1996. 181. 52 HML. IV-404/a/91. 228-3714/905. Alispáni iratok. Szabályrendelet a bordélyügyről (1905). 198
