Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez • 187
lalkozik olyan szabályozandó kérdésekkel, minthogy ki nyithat bordélyházat és a város mely részén, hány bordélyház engedélyezhető és hány kéjnővel, milyen életkorhoz és fizikai állapothoz köthető az alkalmazás stb. Talán ezen kérdések tisztázatlansága is hozzájárult, hogy a rendelet hivatalosan sosem lépett életbe, mert a megye legkülönbözőbb bizottságai évekig elfektették az ügyet. így Gyöngyös város valójában csak az 1893. évben teremtette meg magának az ügy első legális szabályozását, a Bordélyházi szabályrendeletet 26 Addig azonban sorra születtek azok a városi szabályozások, melyek a kéjelgést kívánták bizonyos korlátok közé szorítani. 1882-ben Bronner Mór és társai gyöngyösi lakosok közvetlen a belügyminiszterhez fordultak az úgynevezett kasz.szírnők tárgyában. Ezek a vendéglőkben és kávéházakban tevékenykedő hölgyek a legfőbb konkurensei voltak a bejegyzett kéjnőknek. 1882-ben tehát először az ő tevékenységi lehetőségüket próbálták korlátozni. 27 Majd a város 1886-ban a fürdők ezirányú illegális szolgáltatásait igyekezett gátolni a Szabályrendelet a fürdőkre nézve (1886) megalkotásával. 28 A mindössze hét paragrafust tartalmazó szabályrendeletből négy a kéjelgéssel volt kapcsolatos. A 4. §. alapján a „Fürdőkben erkölcstelen személyeknek szolgálatban való tartása eltiliatik, úgy szinte kéjnőknek ottani időzése - a fürdő használata alatti időt kivéve - meg nem engedtetik, tartozik tehát a fürdő tulajdonos avagy megbízott helyettese azt kiutasítani, s ha nem engedelmeskednék/felelősség terhe alatt a hatóságnak bejelenteni". Az ez ellen vétőket az 5. §. az 1879. évi XL. te. 82. pontja alapján 1-től 20 forintig terjedő pénzbírsággal, illetve 6 órától 2 napig terjedő elzárással büntette. A következő két paragrafus pedig a kihágások elbírálásának illetékességi körét rögzíti, illetve előírja, hogy a bírságokból befolyó összegeknek a városi szegényalapot kell szolgálni. Az 1882. évről a rendőrkapitány által készített statisztikai kimutatással rendelkezünk a rendőri ügyforgalomról: „ tilos helyeni kéjelgés" vétségével 11 esetben kellett foglalkozniuk. 29 A törvényhatóság másik rendezett tanácsú városa - szintén közegészségügyi kényszertől vezérelve - 1890-ben megalkotta az Eger város bordélyházainak rendszabályait™ A korábbi gyöngyösi tervezettel ellentétben ez a szabályozás teljes mértékben az 1867. évi pesti rendelet átvétele. Szószerinti másolat, mely csupán egy-két pontban tér el attól, holott nyilvánvalóan nem követheti a pesti mintát. A Pesten engedélyezett 40 bordélyház helyett Egerben a városi tanács időnkénti megállapítására bízatik a bordélyok száma. A vidéki viszonyokat, gyakorlatot követi a 6. §. módosítása, mert a pesti rendelkezéssel szemben - ahol 5-15 kéjnőt alkalmazhattak egy intézményben -, itt a létszámot 3-10 fő közé tették. Apróbb módosítások mellett - például a pénzromlás következtében emelt bírságösszegek a több mint két évtizeddel korábbi pestihez képest -, egyetlen lényeges változtatás figyelhető meg. HML. V-101/b/280 CCLIX-32. Gyöngyös város bordélyházi szabályrendelete. MOL. K150 1882-III-5-70095. BM. Ált. Gyöngyös, A kasszírnők betiltása tárgyában. MOL. KI 50. 1886-III-4-10933. BM. Ált. Gyöngyös szabályrendelete a fürdőkről. HML. V-101/b/311. CCLXXXIII-30. Rendőri ügyforgalom (1882). Részletesebben: HORVÁTH L., 1996. 177-180. Eger rendezett tanácsú város szabályrendeletei. Eger, 1895. XVIII. sz. 194
