Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5

gazdasági-gazdálkodási tevékenységekkel - kézműipar, mészárszék, gabonatermelés, malomipar, kereskedelem - együtt teremtik meg az anyagi és társadalmi felemelkedés lehetőségét. Gondoljunk csak Gombos Pál malomszerzésére, de emlékezhetünk még, hogy Szécsi-Bakos Balázsról is azt állította féltestvére, egy mészáros gyermeke. A kézművesek, iparűzők súlyát mutatja a mezőváros privilegizált elemei között az XVII. század elejéről (1611) való kamarai összeírása az Gieőry és Myskolczy Hajdúknak, drabantoknak és nemeseknek, kiknek semmi privilegiomok nem lewen eő feölséghe számára, dezmat adni nem akartának Miskolc és Diósgyőr bordézsmajegyzéke szerint,

38 amelyben a 66 dézsmát megtagadó, magának valamilyen előjogot vindikáló személy neve között 19 kézműves, 111. kereskedelmi foglalkozásra valló név olvasható (Wargha, Kádas, Lakatjártho, Mészáros, Seölcz, Kowacz, Keöteles, Wasko, Molnár, Forintos, Czyszar, Szabó, Kowacz, Borbei, Czyszar, Sypos, Czapo, Molnár, Szabó). Miskolci környéki kézművescsaládból jött Varga másként Aszalós Demeter is, aki 1582-ben Miskolczi Aszálósi Demeter néven szerez nemeslevelet,

39 s 1593-ban mint a nagyságos (diósgyőri) urak természetbeni borjövedelmének beszedésével megbízott dézsmaszedője (se Decimatorem Dominorum Magnificorum pro Naturalibus vinorum Proventibus exigendis) szerepel a vármegyei jegyzőkönyvben,

40 vagyis hasonlóan több miskolci nemeshez, a várurak servitori köréhez tartozott. A vármegye előtt Bakos Balázs perli Aszalós Demetert, mert egy hordócska/átalag (vasculum) borát elvették tőle a Miskolc kapujához állított gyalogos katonák, nem lévén a hordó megpecsételve. Aszalós prókátora Czikó István, vagyis a törvényszék előtt a XVI. század utolsó harmadában feltűnt, beköltözött, ül. kézművesként megnemesített miskolci nemesek állnak egymással szemben vármegyei fórumukon. Miskolcon a tömeges források megjelenésétől, az 1540-es évektől kísérhetjük figyelemmel a Her család „tündöklését", amelynek csak a neve német eredetű, karrierje már magyar mezővárosi karrier. A Herék mészárosok voltak, 1585-ban ketten is tagjai a mészárosok céhének,

41 György és Balázs, akik 1577 és 1603 között együtt vagy külön borból adnak dézsmát. Egyikük, Her György, 1595-ben Miskolc főbírája lesz.

42 Ő is szőlőbirtokos, sőt szorgalmas birtokszerző, 1598-ban három ízben is „kivetett" mást irtványából, vagyis a város tanácsának engedélyével és segítségével szerezte meg mások újtelepítésű szőlejét. 1606. április 17-én sikerül nemességet és címert nyernie Miskolci Her Györgynek, Bocskai Istvántól Kassán,

43 majd egy hét múlva Her János is megkapja ugyanezt az adományt, ugyancsak Bocskaitól.

44 A valószínűleg hadiszolgálatért járó adoMOL.E 158 Borsod 1611/6. BOROVSZKY S., 1909. 203. BAZML. IV-501/1 2. k. 916. BAZML. Városkönyv 245. sz. Uo. 399. sz. SZENDREI J., 1890. III. 268-270. Turul, 1889. 50-51. 14