Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5

hogy őt eredetileg Szécsi Istvánnak hívják, apját pedig Szécsi Tamásnak. Ekkor vágja oda nemes Bakos András gyűlölt féltestvérének, aki szerint őket egy apa nemzette („Scisne, quod azon fasszal csenáltak engem az én anyámnak, mellyel téged?), hogy: „Téged nem azzal csenáltak, mert mészáros volt a te atyád."

22 A durva, féktelen ember boszorkánysággal vádolta meg fivére családját, akik 1582-ben törvényszék elé vitték a dolgot, s itt elmondták azt az esetet is, hogy egyszer részegen hazatérvén leszállt a lováról, „ térdet hajtott előtte, alleluját éneklett", majd fivére, Bakos András házának istállójába átmenve annak teheneit és szolgálóit bántalmazta.

23 De öszszeütközésbe került másik testvérével, Bakos Gáspárral és annak feleségével, a lengyel származású Polyák Raxoniával is. Bakos Balázs ellen azonban soha nem született a vármegyénél elmarasztaló ítélet. Vagyona, befolyása, nemesi kiváltsága, rangos ügyfelei, ügyvédi működése, illetve, hogy önmaga számára is jó prókátornak bizonyult, megvédték ezt a féktelen, italozó, gátlástalan embert, akit a kortársak valószínűleg igen jól ismertek, s akivel szemben a jog, melynek maga is szolgája volt, nem lehetett elég hathatós eszköz. Bakos Balázs birtokszerzésében a gyilkosságtól sem riadt vissza érdekeit érvényesítendő, hiszen Vakarácsi Dorottya egy birtokperben, mint köztudomású dolgot említi, hogy előző férjét a koromházi birtok miatt Bakos-Szécsi Balázs gyilkoltatta meg, s jelenlegi férjét is fenyegeti.

24 De őt is elérte az erőszak, mely neki magának is gyakori eszköze volt a másokkal való érintkezésben. 1597-ben Mátyás nap táján a vármegyei közgyűlés idején Bakos Balázs épp otthon tartózkodott, amikor Szegedi Ézsajás erőszakkal rátört rabló módján, ezt mondván: „Halsz bestye Kurvafia, te Bakos Balázs!" Majd levágta Bakosnak egy ujját és kizavarta a házából, amint a vármegyei jegyzőkönyv írja.

25 De összeütközésbe került a város tanácsával is 1587-ben, pedig ennek előtte és utána többször (1569, 1574, 1579, 1598) szerepel a Városkönyv bejegyzései szerint a város tanács adásvételeinél és statútumainak kihirdetésénél, több korabeli miskolci „nemes személlyel" együtt, akik a kommunitas választott tisztviselőinek jogbiztosító, jogalkotó, hiteleshelyi tevékenysége során az eljárások törvényességét vannak hivatva tanúként biztosítani. A nemes személyek jogállásának hangsúlyozása jelzi, hogy ehhez nemességük, a privilegizált rendbe való tartozásuk ad számukra jogosítványt,, s teszi nélkülözhetetlenné őket a tanács számára. Bakos Balázs ennek ellenére „ vétett volt az tanácsbeli uraim ellen, Szabó Pétör és Szabó Miklós ellen, kiért törvényre idézték volt és törvénnyel kértek rajta 20 forintot és öt girát. Mely dologért megtalálta őket, és jámboroknak intések által megengedték nekik ily ok alatt, hogy kötötte magát Bakos Balázs húsz forint kötele alatt, hogy továbbá, avagy többé ha meggyalázná őket, húsz forint az kötele. "

26 A Bakos család is rendelkezett egy főutcái kúriával, amelyre II. Rudolf adott nova donatio-t 1583-ban és 1592-ben, bár a ház annak előtte is nemesi kúria volt, de BAZML. IV-501/1 2. k. 99-100. BAZML. IV-501/1 2. k. 98. BAZML. IV-501/1 2. k. BAZML. IV-501/1 3. k. 584. BAZML. Városkönyv 286. sz. 10