Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5

az erről szóló oklevelek a vészterhes időkben elvesztek. Ezt az ingatlant és egy Nagyszőlőt, valamint több kisebbet osztanak meg 1595-ben Bakos András halálakor; a birtokosztály Bakos Balázs, Gáspár és András lánya, Szerafin Imréné között megy végbe.

28 A Bakos és Szerafin család rokonsága révén még plasztikusabban körvonalazódik egy egyre izmosodó mezővárosi nemesi réteg, amely eredetét tekintve Miskolcon kívülre mutat, de vagyonos, a vármegyei közéletben is szerepet vivő, jól körülhatárolható, házassági kötelékekkel is összefűzött csoport csak Miskolcon lesz belőle. A miskolci kora újkori nemesek másik rétege szorosan kötődik a diósgyőri vár és uradalom adminisztrációjához, ezért mobilabb, könnyen változó csoportja a miskolci társadalomnak. Amint a késő középkorban az uralkodó, a XVI. századi zálogbirtokosok is előszeretettel használták fel családtagjaik, familiárisaik jutalmazásában, a dominus-servitori viszony szorosabbra fűzésében miskolci ingatlanok adományozását, libertálását.

29 Még lehetne sorolni azokat a servitorokat, akik hosszabb-rövidebb időre miskolci ingatlanok - általában járadékmentes - birtokosai lettek, s akik, illetve birtoklásuk ellen a korabeli miskolciak elkeseredetten tiltakoztak. Ellenkezésük legfőbb oka, hogy az egyház, az oltárok, az ispotály javadalmait ők - az alapítványok jogán - a város kommunitásához tartozónak vélik a vallás reformátusra fordulása után is, míg a zálogbirtokosok, de a kamara is úgy gondolják: a katolikus vallás elenyészése megszüntette a jogalapot a javadalmak további használatára, azért ezek a földesúrra szállnak vissza. Ezekből a javadalmakból osztogatnak bőkezűen a zálogbirtokosok híveiknek, s miattuk panaszolják a miskolciak: „Az váras végén a mónot (malmot) és szőlőket, ki tulajdona volna az szegény varasnak, Sándor Benedek és Csatári István bírja, és Forgách Simon bírja, és Megyeri János is egy szőlőt bír, és Gorbay Ambrus is egy szőlőt bír. "

30 1563-ban a miskolciak jobbágykérvényben fordulnak az uralkodóhoz, hogy visszakérjék az „egyház javait, amelyeket a legkülönfélébb emberek birtokolnak...Vajon hasznosabb-e, ha egy udvari ember (a cliente) vagy idegenek élvezik vagy birtokolják az egyház javait, mintha azokból a templomot és iskolát építenénk újjá, igazgatnánk és gondoznánk a mindenható Isten dicsőségére... vajon hasznosabb-e, ha valamely udvari szolga vagy lovász az ispotályjavaival tömi a bendőjét és tölti meg palotáját, mintha a nyomorultakat, szerencsétleneket, szegényeket, siketeket, sántákat tápláljuk azokból. 57 nyomorultat és szegényt táplált azokból a szegény város"?

1 A templom, az iskola, amelyek 1562ben ki is égtek, javítása, fenntartása mellett a város kommunitása legfontosabb feladatának a középkori eredetű Mindszenti ispotály működtetését tartja, s ezt akadályozza az egyház javainak bitorlása. „Az ispotály alapításától és kezdettől fogva a város gondozása alatt állt... s ez idáig a szegény város értően gondját is viselte a nyomorultaknak, és gondoskodott róluk, ...a gondoskodás kötelezettségét két esküdt BAZML. IV-1501/bI. l.k. 87. BAZML. IV-501/c XVIII. VII. 32. GYULAIÉ., 1995.27-46. MOL. NRA 733/33. MOL. NRA 723/41. 11