Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

A szőlbirtokok adatai a püspök földesúri részen: 1. A Hajdú-hegy területe 1724-ben 180 kat. h.-at tett ki, mely 1789-re már 250 kat. h.-ra gyarapodott. Ez közel 40%-os növekedést jelentett. A birtoktestek száma 1724-ben 175, s ez kisebb ingadozással az egész vizsgált időszakban állandó maradt. A parcellák átlagos nagysága 1 kat. h.-ról 1,4 kat. h.-ra nőtt. 2. A Rác-hegy területe 1724-ben 87 kat. h., 1789-ben pedig ennek háromszorosa: 261 kat. h. 1789-ben a Rác-hegy szőlőterületeinek több mint felét (55,55%-át) tette ki a Nagy-Rác-hegy, 15,7%-át a Kis-Rác-hegy, 20,68%-át a Kecske-Dellés és 8,07%-át a Szarkás. A szőlőparcellák száma 78-ról 200-ra, tehát 2,5-szeresére nőtt. A parcellák átlagos nagysága 1724-ben 1,11 kat. h., míg 1789-ben 1,30 kat. h. volt. 3. Cigléd területe 1724-ben 176 kat. h., mely 1789-ben már ennek több mint négyszerese, 718 kat. h. lett. Ezen belül Alsó-Cigléd területe alkotta Cigléd összes szőlőterületeinek 37%-át, míg Felső-Cigléd 63%-át. Felső-Cigléd területének 21%át tette ki a Barkóczy-hegy, 17,25%-át a Kis-Bajusz, 8,19%-át a Nagy-Bajusz, 29,89%-át a Város Oldali-hegy és 23,69%-át az Eged oldal. 4. Szőlőske területe 1724-ben 130 kat. h., mely 1789-re közel hétszeresére, 901 kat. h.-ra nőtt. A birtoktestek száma 144-ről 519-re gyarapodott, ami 3,6-szoros növekedés. Az átlagos parcellanagyság növekedése itt a legnagyobb, mivel 0,9 kat. h.ról 1,74 kat. h.-ra nőtt. Szőlőskének 1789-ben 17,98%-át tette ki a Nagy-Eged, 15,65%-át a Nagy-Szőlőske, 7,55%-át a Kis-Szőlőske, 8,77%-át a Tóth-hegy, 6,10%át azAfrika, 33,96%-át a Sík-hegy (Felső Sík-hegy és Sík-hegy), 5,99%-át a Mészhegy és 4%-át a_Nyerges Kő. Itt meg kell jegyeznem, hogy az egész határ összes szőlőterületeinek közel 12%-át tette ki a legnagyobb, két pusztán is áthúzódó promontórium, az Eged szőlőhegy területe. Ez magába foglalta a Cigléden lévő Eged oldalt, a Szőlőskén lévő Nagy-Egedet, Nagy- és Kis-Szőlőskét. A káptalan földesúri részen: 5. Álmagyar területe 1724-ben a legnagyobb volt a szőlőhegyek között, (305 kat. h.). Ez 1789-re már közel másfélszeresére nőtt, 452 kat. h.-ra. Álmagyar területének 43,8%-át tette ki Alsó-Almagyar, 21%-át Közép-Almagyar és 35,2%-át FelsőAlmagyar. A birtok-parcellák száma viszont alig 5%-kal nőtt: 204-ről 222-re. Az egy parcellára jutó átlagos területnagyság 1724-ben 1,5 kat. h., 1789-ben pedig már több mint 2 kat. h. volt. 6. Tihamér területe 1724-ben csak 54 kat. h., de 1789-ben már 181 hold. Az összterület növekedése több mint háromszoros (3,35). A birtokosok száma 70-ről 15l-re nőtt. Az átlag parcellaterület itt mind 1724-ben, mind 1789-ben viszonylag kicsi. 1724-ben 0,77 kat. h., 1789-ben pedig 1,19 kat. h. 7. Egerszalók promontóriumain 1724-ben 136, 1789-ben 511, 1798-ban pedig 517 kat. h. szőlőterület volt. Ez az egyetlen szőlőtermő terület, ahol a szőlők gyarapodása még a század legvégén is folytatódott. A birtoktestek száma is növekvő tendenciát mutat: 1724-ben 157, 1789-ben 331, 1798-ban pedig már 348. Egy parcellára átlagosan 1724-ben 0,87 kat. h., 1789-ben 1,54 kat. h., 1798-ban pedig 1,49 kat. h. terület jutott. Egerszalók pusztának 24,6%-át tette ki maga Egerszalók szőlőhe92