Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

gye, Maklány szőlőhegy 16,11%-ot, az itt fekvő három Galagonyás pedig 59,29%ot. A Galagonyás területének 45,54%-át tette ki a Belső-(Kis-)Galagonyás, 23,76%át a Közép-Galagonyás és 30,7%-át a Külső- vagy Nagy-Galagonyás. 8. Tekse-Szalókon 1760-ban 294 kat. h. szőlő volt, mely másfélszeresére gyarapodott, s 1789-ben már 457 kat. h. tartozott hozzá. Ebből Alsó-Tekse-Szalók tett ki 39,25%-ot, Felső-Tekse-Szalók pedig a 60,75%-ot. A birtokosok száma 237 főről 298-ra, átlagterület pedig 1,24 kat. h.-ról 1,53 kat. h.-ra nőtt. 9. Kocs összterülete az 1724. évi 94 kat. h.-ról több mint két és félszeresére, 257 kat. h. területre gyarapodott a 65 év alatt. Az összes birtokosszám a másfélszeresére, az átlagos parcellaterület 0,74 kat. h.-ról 1,32 kat. h.-ra nőtt. Vizsgáljuk meg, milyen nagyságú birtokparcellák voltak az egyes szőlőhegyeken. Már itt nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy sem a szőlőbirtok parcellák nagyságának, sem a tényleges birtokviszonyoknak a vizsgálatakor nem követtem a szakirodalomban bevett szokást, mely átveszi a modern statisztika adatsorait, s ennek alapján úgy kategorizálja a földbirtokokat, hogy 1 kat. h. alatt, 1-5 kat. h.-as, 550 kat. h.-as stb. Ezt a szőlők vizsgálatára nem tartom alkalmas csoportosításnak, mivel a szőlő belterjes művelést igényel, s ritka az 5 kat. h. feletti parcella, de szőlőbirtok is.

88 Elsődlegesen azért kell alkalmatlannak tartanunk a szőlőbirtokok vizsgálatakor a szokásos statisztikai kategóriákat, mivel egy adott nagyságú szőlőterület körülbelül 3-5-ször magasabb jövedelmet biztosított, mint a vele megegyező nagyságú gabonaföld. Az előbbiek miatt, bár ez nehézkesebb és több számítást követelt, úgy csoportosítottam adataimat, hogy 5 kat. h.-ig holdként vizsgáltam az adatokat, tehát az 1 kat. h. alatti, az 1-2, 2-3, 3-4, majd az 5-10, 10-20, és amelyik évben volt ilyen, a 20-50 kat. h.-as birtokparcellák szerint. Az 1724, 1760, 1773, 1789 és 1798-as évben a birtoktestek 98-99%-a volt 5 kat. h. alatti, s csak 1-2%-a 5 kat. h. feletti. Az összes parcella közül 1724-ben még közel 70% nem érte el az 1 kat. h.-at. Ez az arányszám fokozatosan csökkent, s 1789-ben már az összes birtoktesteknek csak 35%-a tartozott ide, ugyanakkor állandóan nőtt az 1-2, 2-3, 3-4 és 4-5 kat. h.-as birtokparcellák aránya. 20 kat. h. feletti birtoktest csak egyszer fordult elő az egész vizsgált időszakban, mégpedig 1789-ben Felső-Almagyaron. Ez gróf Buttler Gábor szőlőbirtoka volt. A birtokkategóriák egymáshoz viszonyított összterületét vizsgálva azt látjuk, hogy 1724-ben még az 1 kat. h. alatti birtokparcellák tették ki az összes szőlőterület több min 40%-át, s az összes parcella közel 99%-át képező 5 kat. h. alatti birtokok a terület 91,75%-át. Ugyanakkor az alig 1%-nyi 5 kat. h. feletti nagyságú birtoktestre jutott az összes szőlőterület 8,25%-a. Ez az arány a század folyamán annyiban váltoEger v. ir. V-l/b/14. B.XI/a. 15. 1724. évi öi., V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62. 1760. évi öi., V-l/b/75. B.LII/a. 3. 1773. évi öi., Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi öi., Eger v. ir. V-l/b/192. B.CXIII/a. 1058. 1798. évi öi. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Bp. 1936. Ezzel a módosításommal egyetértett a téma két kiváló szakértője, dr. Orosz István és dr. Rácz István is. FEYÉRP., 1981.30. 93