Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75
reskedelem erősen lecsökkent, így a lakosok saját maguk kényszerültek biztosítani a megélhetésükhöz szükséges javakat. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a város határának természeti viszonyai miatt már a visszafoglalást követően megtaláljuk azt a törekvést, hogy a lakosok ismét visszatérjenek a szőlő-monokultúrához. A visszafoglalást követő néhány évben a lakosság rohamosan növekedett. Az új telepesek beáramlása 1695-ig töretlen ütemben haladt. Ezek tekintélyes része a környék falvaiból került ki, akiket, ha ideiglenesen is, termelési tapasztalatuk és állatállományuk is a gabonatermesztésre inspirált. Befolyásolhatta a mezőgazdasági struktúrát az is, hogy az új telepítések az első években nem termettek, mivel a szőlő termőre fordulási ideje kb. 6 év. Az 1690-es összeírás megőrizte számunkra a szőlőterületek nagyságát is. A 431 háztulajdonos közül 280 tulajdonában volt szőlő, akik közül 82-nek a várostól északra, 103-nak keletre, 1 l-nek délre és 84-nek nyugatra terült el a birtoka. A szőlők terjedelme 1974 „fossor" (kapás) volt. Ebből az északi területen 587, a keletin 792, a délin 85, a nyugatin 510 kapást írtak össze. 27 A szőlőhegyek neveit ebből az időszakból nem ismerjük. A szántók területéről sem maradt fenn adatunk. Azt viszont egy 1689. november 14-én keltezett bizonyságlevélből tudjuk, hogy a város határában háromnyomásos szántógazdálkodás folyt. Az első nyomás a „felnémeti malmon felül (északra) és a tarkányi útnak jobbjára (északkeletre), innét a váróstul kimenvén kezdődik, a vízmosástúl fogva a régi szilvásig, amely ugyanazon oldalban vagyon Tárkony felé" A második nyomás „vagyon a Botsi út mellett, mely vagyon a Rácz temetőn felül jobb kézen, alá napkeletre, az rétes völgyig és fel Bots felé északra a szántóföldek között lévő lapos rétecskéig tart. " A harmadik nyomás „ vagyon az kiskapu (Serte kapu) eleibe az Baktai úton alól balkézre, amint kimennek a váróstul éppen a Szalókfelé való szőlők alatt avagy lábján s a város felől való végét az mezőre alá menő út hasítja, az dél felül való részét pedig egy mesgye választja az hol kővel is megjegyeztetett." Ez a bizonyságlevél egyúttal kertet, szilvást, szőlőt és rétet is leírt. A három nyomást térképen is ábrázoltuk. 28 (Lásd: 1. térkép.) Adóösszeírásban 1694-től találtam töredékesen gabonaadatokat. 29 A város jogi helyzetét több mint 150 évre meghatározó Fenessy-féle egyezmény megkötését követően, az első összeírás 1695-ben készült, mely a közvetlenül megelőző időszak gazdaságtörténetére is értékes adatokat szolgáltat, mivel az összeírás elkészítésének időpontjában még nem történt lényeges népmozgás. Ezzel a vizsgálattal azt szándékozom érzékeltetni, hogy a török uralom után, a XVII. század utolsó évtizedében, a szőlő- és gabonatermesztés hogyan viszonyult egymáshoz. A vizsgálathoz össze kellett hasonlítani a szőlő- és gabonatermelők számát, a termés összmennyiségét és adóértékét. SUGÁR I., 1974. 72. - A kapás nagyságát nem tudjuk meghatározni, de feltételezhető, hogy hasonlóan a XVIII, századi Egerben kapásnak nevezett területmértékhez, 200 bécsi négyszögölnek felelhetett meg. A kapás szőlő alatt azt a területet értjük, melyet egy szőlőmunkás egy nap alatt be tud kapálni. HML. Eger v. urb. és félsz, pere V-5/1. HML. Eger v. ir. V-l/b/1. B.I. 55. 1694. évi öi. 79
