Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

1. térkép Eger város határa a XVIi, század végén l. •bjC CIOI.ÉD PUSZTA - t . x S,i, \> • S 4 fa SZÖLÓSKE PUSZTA '.-• J 1695-ben 2495 adóköteles személyt írtak össze. A mezőgazdasági termeivények közül a bort, a búzát, az árpát, a zabot és a kölest regisztrálták. Egy-egy adózónak lehetett akár mindegyikből is valamennyi termése. Bortermés után 369 fő adózott, az összes összeírt 14,79%-a, búzatermése 949 személynek volt (38,04%), árpája 609-nek (24,41%), zabja 153-nak (6,13%), kölese pedig 439-nek (17,60%) termett. Nagyon minimális azoknak a köre, akik csak szőlőt termesztettek, összesen 16 fő. A bortermés mennyisége 1034 hordó, a búza 27 481 kila, az árpa 10 108, a zab 1904, a köles pedig 4435 kila volt. Adóértékben a bor 517 Rft-ot tett ki, a búza ennek több mint két és félszeresét, vagyis 1374 Rft. 3 d., az árpa 336 Rft. 56 d., a zab 63 Rft. 34 d., a köles 147 Rft. 50 d. A gabonafélék adóösszege 1922 Rft. 23 d., tehát több mint 3,7 szerese volt a boradónak. Ha megvizsgáljuk az állatállomány alakulását, azt találjuk, hogy az igavonó állatok nagy száma lehetővé tette ezt a nagymértékű szántóművelést is.

30 Szőlő-monokultúra még a következő évekre sem alakult ki. 1696-ban 2256 személy után fizettek adót. Bor termett 1325 hordó, búza 21 139 kila, árpa 12 513 kila, zab 2313 kila, köles 1885 kila. Adóértékben a bortermés után fizettek 397 magyar forintot (továbbiakban: frt) + 50 d.-t, a búzatermés után 634 frt 17 d.-t, az árpatermés után 250 frt 26 d.-t, a zab után 46 frt 26 d.-t, a köles után 37 frt. 70 d-t. Ha a bor és a gabona adóértékét összehasonlítjuk, a gabonatermelésre esik a túlsúly. A bor- és gabonaadó egymáshoz való viszonyításakor láthatjuk, hogy a 397 magyar frt. + 50 dénárt kitevő boradó csak 41%-a a gabonaadó (búza, árpa, HML. Eger v. ir. V-l/b/1. B.I. 62. 1695. évi öi. 80