Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

A város területén egyedül a vár nem tartozott sem a város, sem a püspökség fenntartósága alá. Mivel hatalmas összegeket emésztett fel a fenntartása, az Udvari Haditanács 18 magyarországi vár között az egri vár lebontását is elrendelte. De csak a külső vár lebontására került sor. A további rombolásnak az 1703 tavaszán kezdődő Rákóczi-szabadságharc vetett véget, s rákényszerültek a belső vár megerősítésére. Eger szembeszállt a kuruc sereggel, de Szolnok bevétele után Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék déli része is Rákóczi kezére kerül. A felkelők előtt 1704. november 5-én nyíltak meg a város kapui.

5 A város lakosságának száma a szabadságharc idején állandóan hullámzott. Az 1708-tól dúló pestisjárvány is sok áldozatot szedett.

6 Bél Mátyás 1730-ban járt Egerben és a rendkívül vegyes lakottságú városban vallási téren is ellentétek mutatkoztak. A Fenesy-egyezményt figyelembe sem véve egyre több görögkeleti vallású telepedett le. Jogaik elismeréséért vívott harcuk majd Barkóczy Ferenc püspök (17461761) alatt vezetett eredményre. A város lakossága a XVIII. század folyamán jelentősen megnövekedett. A részleges népszámlálások és becslések alapján feltételezhetjük, hogy a város népessége 1721-ben 6000, 1750-ben 10 000, 1760-ban 12 000 fő körül lehetett. Teljesen megbízható adatot csak a II. József által elrendelt, 1787-ben végrehajtott népszámlálás adott. Egerben 16 852 személyt írt össze, s ezzel a lélekszámmal a korabeli Magyarország hatodik városa lett. Kinőtte a városfalakat, s míg a külváros és a hóstyák lakossága 11 259 fő volt, addig a belvárosban 5603 fő élt. Legtöbben a Hatvani hóstyában (4904) laktak, s csak 373-an a Sánc területén. Ez utóbbi a XVIII. században még nem tartozott a város fennhatósága alá. A város bővülésének problémáját a városfalak lebontása oldotta meg. Gróf Eszterházy Károly püspöksége (1762-1799) alatt indult meg a Hatvani kaputól a szeminárium kertjéig terjedő városfal lebontása, s a bontásból származó követ a Líceum építésénél használták fel.

7 Az egykori Szent Mihály templom és a püspöki palota újjáépült ekkorra, s folyt a ferences, a szervita és a jezsuita templom, valamint a rendház építése is. A polgárság nagyobb építkezésekbe csak a század második felében fogott. Eszterházy kinevezése után szomorú viszonyokat talált új püspöki székhelyén. Nagyszabású építkezési terveit a város vezetősége azonban nem támogatta. Kifogásolták, hogy a Szent Mihály templom mögött, a városfalakon kívül egy új vásárteret hozott létre. Ő bővítette a város területét az ún. Károlyváros létrehozásával.

8 A püspökség az 1799-ben megkötött szerződéssel formálisan is elismerte a külvárosok Egerhez tartozását. A püspöki részen fekvő külvárosokban (Sánc, Cifra hóstya, Felnémeti hóstya, Nagy- és Kis-Szala, Fel ső-Károly város, Betlehem, Barkóczy utca, Hatvani hóstya) a lakosok évi 1500 forint adóval váltották meg jobbágyszolgáltatásaikat, a káptalani területen (Álmagyar, Makiári hóstya, Tihamér) évi 1000 forinttal. 5 Uo. 185. 6 Uo. 188-200. 7 Uo. 207. 8 Uo. 227. 120 I