Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

Eger barokk belvárosa a XVIII. században alakult ki. A törökkori Eger még zömmel faházakból álló település volt. Részben a fa, részben a vegyes (fa-kő) épít­kezés a jellemző a XVIII. század elejére is. A harmincas években indultak meg az egyházi, majd nyomukban a jelentősebb világi építkezések is. 9 A város kulturális élete még Barkóczy püspöksége alatt fellendült, s amikor Eszterházy Egerbe jött, már folytak a Líceum tervezési munkálatai. Számos hírneves tervező és építész vett részt a munkálatokban, pl.: Gerl Mátyás, Fellner Jakab, Falk János és Nitsmann (Nitschmann) János, valamint Franz József és Povolni János építőmesterek. Egerben dolgozott Giovanni Battista Carlone szobrász és építőmester is. Az egyházi barokk emlékei közül a Szent Mihály templom helyén álló barokk székesegyházat (ma már helyette a később épült klasszicista bazilikát láthatjuk), a ferences rendi (Nagybol­dogasszony) templomot a minorita, a szervita és az ún. Ráctemplomot kell kiemelni. A reformkor százada tűzvésszel kezdődött a város életében. Csaknem a fele le­égett, 1801-ben az elhanyagolt vár déli falának leomlása is újabb áldozatokat sze­dett. (A várat 1783-ban vásárolta vissza Eszterházy. Köveinek nagyrészét a városi építkezésekben használták fel.) Az 1804. augusztus 9-én kelt pápai bullában Eger érsekségi rangot kapott, terü­letéből pedig a kassai és szatmári püspökséget hasították ki. Az egri érsekségi egy­házmegye hatósága alatt maradtak Heves és Külső-Szolnok, Borsod, Szabolcs vár­megyék, a hajdú városok, a jász-nagykun kerületek. Hatalomban megnövekedett, te­rületben viszont lecsökkent az egri érsekség. Az 1807. évi országgyűlés Egernek a patakon túli részét (Tihamér, Álmagyar, Cegléd, Szőllőske) Heves vármegyéhez csatolta. Az 1826-ban kinevezett érsek, Pyrker János, bár keveset tartózkodott székhe­lyén, működése alatt mégis számos maradandó és a város fejlődését elősegítő alko­tást hozott létre. Ő kezdte el az eger-putnoki út kiépítését is, de a legmaradandóbb alkotása a mai főszékesegyház felépíttetése volt. A vizsgált épületeket alkotó kőzetek bányászata és földtani, topográfiai leírásuk Az építőkőbányászat technikája a Bükkalján A középső-miocén riodácittufa és annak változatai a középkortól kezdve a leg­elterjedtebben alkalmazott építő- és díszítőkövek a térségben. Ezeket e század elején számos kisebb-nagyobb bányában termelték. Borsod vármegyében 12, Heves várme­gyében 31 kőfejtőben vágták a követ. 10 Egerben és környékén ennek hatására több jelentős kőfaragó és kőfejtő központ alakult ki, pl. Eger, Sirok, Demjén, Szomolya területén. 11 9 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 320. 10 SCHAFARZIK F„ 1904. 122-131. 11 BAKÓ F., 1973. 355-356. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom