Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

rezentálták még olyan kiválóságok, mint a királyi főkincstartói pozícióban vezető szerepet betöltő Nürnbergi Márk. Ezzel a folyamattal kezdetét vette egy külkereskedelmi irányváltás a magyar királyság részéről, mivel az itáliaiak és dalmátok lassan háttérbe szorultak a német-osztrák kereskedőkkel szemben. A XIII. század végére hat „nagyút" (via magna = strata publica = via publica = főforgalmi út = főút = országút) alkotta Magyarország kereskedelmi szerkezetének gerincét, a nagy utakra futottak a kiegészítő szakaszok a bányavárosokból (Besztercebánya, Gölnicbánya, Selmecbánya). Az országos kereskedelem másik fő hálózati vonalait a sóellátás irányai jelölték ki a XI. század óta.

32 A történeti irodalomban sajnos még feltáratlan az a problémacsoport, hogy az országos, valamint a külföldre irányuló borszállító útvonalak pontosan mikor, illetőleg milyen szerkezetben és milyen hatékonysággal alakították át Magyarország kereskedelmi úthálózatát. Viszonylag tisztázott, hogy a Szerémség piacképes borainak szállítási vonalai Dél-DunántúlBuda-Temesvár vonalát elérték.

33 Másik vonalon Kassa, Eperjes, Bártfa felfejlődését a lengyelországi (Krakkóba irányuló), Nagyszombat, Szakolca gyarapodását pedig a morvaországi borkereskedelmi útvonal biztosította. Az sem lehet véletlen, hogy a többi külkereskedelemben érdekelt határváros (Pozsony, Sopron és az erdélyi szász városok) mindannyian szőlőtermelő polgársággal és borkultúrával rendelkeztek.

34 A hat „nagyút" a következő volt: a bécsi út, amely a római kori nyomvonalat követi (napjainkig), és Nyugat-Európa felé biztosította az összeköttetést. Vonalvezetésében annyi változás történt a tatárjárás után, hogy Esztergom kiesett a fő áramból; az utat lerövidítették nyugat felé, Budáról egyből Győrbe vezetett az út nyomvonala. A következő a. Prága felé irányuló út, mely elsősorban Bécs árumegállító jogát kiküszöbölendő vált jelentőssé. Az Egeren át a felvidéki polgárvárosokba vezető út a XIII. században alakult ki, Pest-Hatvan-Kompolt-Eger-Kassa-Eperjes-Krakkó érintésével.

35 Ez az út biztosított összeköttetést Wroclaw-Torun-Gdansk érintésével, majd a tengeren Flandria felé.

36 Az erdélyi út Szolnokon vagy Szegeden át

37 vezetett, mivel a keleti összeköttetés, a Vereckei hágó „keleti kapu" szerepe megszűnt, Kijev mongol fennhatóság alá került, Beregszász-Szatmár elvesztette távolsági kereskedelmi funkcióját.

38 Szlavónia szerepe adatok hiányában nehezen illeszthető be, de Zágráb mindenképpen centrumszerepet töltött be az országban. A Budáról ide irányuló út a Balatontól északra vezetett Zalavár, Kanizsa érintésével Zágrábba. A Szerémségbe vezető út a Duna mentén haladt.

39 A középkor főútjai közül négy volt a külkereskedelem fő iránya, s ezek kapcsolták össze az országot a nyugati gazda32 SZŰCS J., 1993. 256. Köszönöm dr. Csiffáty Gergely tanácsait, amelyekkel munkám egész időszaka alatt ellátott. 33 FÜGEDIE., 1981. 136. Mint egyéb árut, így a bort is szállíthatták vízen. 34 MAKKAIL., 1963. 29. 35 SZŰCS J., 1993.234. 36 SZŰCS J., 1993. 235. 37 ANTALFFY Gy., 1975. 18. A szegedi út volt a nagyobb forgalmú, mert a szolnoki rév az év nagyobb részében a Tisza kiöntései miatt használhatatlan volt. 38 Történelmi Világatlasz. 111. 39 Uo. 111. 9