Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5
sággal. 40 Ezen kívül „nagyutak" kötötték össze az ország távoli vidékeit is, melyek kiegészítették a külkereskedelmi útvonalakat, és az ország egészét bevonták a forgalomba. A nagyutak mellett járható alsóbbrendű utakra is szükség volt, elsősorban a XIII. század közepétől kialakuló nemesi vármegye feladatainak ellátásához. A fokozatosan szerveződő megye közigazgatásilag járásokra oszlott, amelyekben a megyei önkormányzat képviseletét a szolgabírák látták el. 41 Az alsóbbrendű utak hálózata a megyékben valószínűleg a szolgabírák útvonalait takarja. Károly Róbert és Nagy Lajos sokat tett a közlekedés javításáért, ők alakították ki a fő utakat a Magas-Tátra alján is. 42 1335-ben a visegrádi kongresszus elhatározta az utak rendbe hozását (is). A résztvevők meghívása a királyi futárok hálózata útján történt. A szolgálatot szabad familiárisok végezték, akik egy lóiramodásnyira (15-16 km) laktak egymástól. 43 A középkori út ápolása abban állt, hogy kődarabokkal és földdel (agyaggal) kevert gallyakkal tömték be a gödröket. 44 Valójában, ha az út járhatatlan volt ráhajtottak a mezőre. A királyjárások idején a süppedékes szakaszokra gerendákat fektettek. 45 Az utak nem lettek járhatóbbak a visegrádi királytalálkozó után sem, de a közbiztonság javult. Ez sem volt elhanyagolható eleme a közlekedésnek. 46 Visegrádon döntöttek Bécset elkerülő kereskedelmi irányok kijelöléséről is, melyek hazánkból indultak Közép-Európa felé, Prága, Boroszló 47 irányába. 48 A XIV. században alakult ki a Debrecen-Várad-erdélyi irány. 49 Ez egyben a Havasalföld felé egy új kereskedelmi útvonalat nyitott. 50 A távolsági kereskedelem melleit az ország tájegységei közötti kereskedelmi forgalom lebonyolításához a XIV—XV. századra kialakult az egész országra kiterjedő úthálózat, ebben szerepet játszottak a városok vásárainak hatósugarai. 51 A „vásáros utak" előnyöket kínáltak a közelükbe költözőknek. 52 Kialakult a legalsóbb szinteken a falvakat, lokális piac40 SZŰCSI, 1993.271. 41 EMBER GY., 1946. 41. 42 ANTALFFY Gy., 1975. 19. 43 KAMODY M., 1985. 40. 44 ANTALFFY Gy., 1975. 50. A városok taktikáját az határozta meg, hogy ha járhatatlan az út, tovább tartózkodik ott az idegen. 45 ANTALFFY Gy., 1975. 51. 1960-ban Egerben, a mai belváros területén, a Kossuth utcában álló Buttler-ház előtt szennyvízlevezető csövek fektetésekor rábukkantak az egri vár XVI. századi hadiútjának egy szakaszára, amely Hatvan-Buda felé vezetett. A XVI. század derekán, illetve második felében készült út 6 vagy 8 m széles lehetett. Ez az út favázas gerendaút volt. - SZABÓ J. Gy., 1960. 18-20. - Ez a régészeti kutatással igazolt tervezett útépítés ritka hazai bizonyítéka. 46 ANTALFFY Gy., 1975. 52. 4 ^ Ma: Wroclaw. 48 KAMODY M., 1985. 40. Miután Bécs 1312-ben felújította árumegállító jogát, ezért volt szükség az új kereskedelmi utak építésére. 49 SZŰCSI, 1993.266. 50 Történelmi Világatlasz. 1991. 111. 51 DANKÓL, 1992.6. 52 DANKÓ I., 1992. 66. Heves megyében Pétervására elnevezése a honfoglalás korához közeli névadás eredménye, ugyanakkor nevében is utal funkciójára. 10
