Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár tüzérsége 1548-1564 között • 103

dig „ Puchsenmeister"-ként szerepelnek.

3 Azt, hogy az életben pattantyúsnak nevezték, tanúsítja, hogy a Habsburg királyi kézbe került egri vár első tüzérét „Patthanthyws" Bálint néven vették számba a számadáskötetekben, zsoldja kifizetése alkalmával. Az egri vár katonaságának 1548. és 1564. közötti elemző vizsgálata során a tüzéreket illetően a következő kérdésekre kerestem a választ: 1. hogyan tett szert a vár a tüzérekre, 2. milyen nemzetiségűek voltak, 3. minő rang-, illetve feladatbeli beosztás szerint tagozódtak, 4. hogyan viszonyult a tüzérek száma a lövegek számához, 5. milyen fizetésért szolgálták Eger várát. A várban, annak királyi kézre jutása napjától, azaz 1548. július 20-tól kezdve mindig szolgáltak tüzérek, egyszer többen, máskor kevesebben. Elsőként az említett Patthanlhyws Bálint, akinek ugyan nem ismeretes a nemzetisége, de neve után ítélve minden bizonnyal magyar volt, akit vagy a távozó Varkocs Tamástól vett át Dobó István, vagy talán valamelyik királyi csapattal érkezett a vár átvételekor, netalán a Bebek Ferenctől, illetve a Perényi Gábortól vásárolt ágyúkkal került Egerbe. Természetesen Perényi Péter idején is szolgálhattak tüzérek a várban, de róluk semminemű levéltári adat nem maradt fenn. Nyilvánvalóan - miként a számadáskönyvek ezt tanúsítják - a 16. sz. elején, Estei Hippolit bíboros-püspök idején is szolgáltak tüzérek az egri várban.

4 1548. július 20-tól 1564. március 20-ig Eger várában összesen 35 tüzér szolgált, 2 „coadjutor"-Tdl. De a tüzérséghez sorolták az 5 ágyúportörőt, sőt időlegesen egy-egy lakatost, asztalost, kerékgyártót és szekérkészítőt is. Az eredeti iratok, számadások alapul vételével most már véglegesen tisztázni kívánom, hogy Egér várában az 1552-es nagy török ostrom során hány tüzér szolgált. Ezt annál is lényegesebbnek tekintem, mivel a vár napjainkig legjelesebb kutatója, Pataki Vidor erről a fontos kérdésről így írt: „A 16 ágyúmesternek fele magyar, fele német és cseh. "

5 Tinódi Sebestyén, aki röviddel a török ostrom után, még 1552ben a helyszínen gyűjtötte az „Egri vár viadaljáról való ének" adatait,

6 erről másként tudósított: „Pattantyúsok csak kilencen valának"? Az egykorú levéltári forrás - az 1552. évi várszámadás - hitelesíti a lantos énekének adatát. A kilencből 7 tüzér a vár saját állományából került ki, 1 fő Martinus Hermán „coadji{tor"-a volt, további 1 pattantyús pedig valamelyik Egerbe érkezett segédcsapatból sorolódott a vár tü3 KrA. Feldakten. 1563. fasc. 4. piéce. 4 KOVÁCS P.. 1992. (Vonatkozó helyeken.) 5 PATAKI V, 1934. 30. 6 A históriás ének 586-589. soraiban említett egri várbeli kulcsár, sáfár, kovács és szakács, akik az ostrom után itt tartózkodása alatt gondját viselték a lantos-költőnek - a várszámadások tanúbizonysága szerint - csak 1552. december 31-ig álltak az egri vár szolgálatában. Ez a tény tehát egyértelműen azt tanúsítja, hogy Tinódi Sebestyén a nagy ostrom befejezése után, 1552. október 18. és december 31. között járt históriás éneke adatainak összegyűjtése céljából a várban. Adatai a kritikai vizsgálat alapján hitelt érdemlőknek bizonyultak. SUGÁR I., 1974. 21-22. 7 TINÓDI S„ 1974. 59. sor. 104