Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kondomé Látkóczki Erzsébet: Az egri püspökség kiváltságait rögzítő „25 tanús” oklevél • 195

ket vagy portát, és nincs búzája, adózzon két kepét személyi tized gyanánt és a katolikus hit iránti tiszteletből éves alamizsna fejében. A nős [házas] zsellér egy kepét [adjon]. A bárányok, kecskegidák, malacok után teljes tizedet fizessenek a püspök úr vagy a káptalan dézsmaszedőinek kirovása szerint. A méhek után hasonlóképpen. A nemesi szérűből egy fertó. A nős szolga után egy kepe. Továbbá egy telek után egy dézsmált tyúk. Minden csapat lúd után egy liba. Továbbá a csikók után teljes tized, amely csikótízedet a már megszületett vagy ezután születendő magyar királyfi számára kell megőrizni, harmadrészét elvéve az egri püspök részére, hogy amikor a királyfi eléri a törvényes életkort, elegendő lova legyen, és elismerje magát az egri egyház patrónusának, amikor pedig atyja, a király megöregszik, felemelve a zászlót legyen ereje az országot kormányozni és a gonosz támadásoktól megvédeni.

27 Továbbá tizedrészét minden szokásos adónak [vagy: vámnak], bárki hajtja be Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Kisszolnok [Külső-Szolnok]

28 Hevesújvár, Bereg és Ugocsa megyékben, amely két utóbbi megye, azaz Ugocsa és Bereg a szent királyok erdeje voit, de elődeink az említett egri egyháznak adták és ajándékozták, hogy dézsmát rójanak ki és fizettessenek, mint a többi megyében. Továbbá a bordézsmákat a püspök és a káptalan dézsmaszedői róják ki és hajtják be teljes egészében minden megyében, ahol szőlőt ültettek vagy a jövőben ültetnek, kivéve Zaránd megyét, ahol a bordézsma egyedül a püspökséget illeti. Nem mellőzendő, hogy a királynéi falvakban, azaz Göncön, Vizsolyban és a körülötte fekvő többi faluban behajtott bordézsmák után, a patrónusi jog iránti tiszteletből az említett dézsmák tizedét a Vizsolyban lévő királynéi pincébe gyűjtik be. Továbbá Gyöngyöstől kezdve, nyugatra egészen az egri egyházmegye határáig begyűjtött bordézsmák tizedét a patrónusi jog iránti különös tiszteletből a királyi pincében kell összegyűjteni. Továbbá Zaránd megye bordézsmáinak tizedét hasonlóképpen a királynak és a királynénak kell juttatni. Továbbá a borsó, a babfélék, a len és kender kivételével minden kirótt kepét meg keli váltani egy budai pondus

29 finom ezüstön, vagy 12 akkor forgalomban lévő és az ezüst értékével felérő készpénzen. Továbbá az egri egyház birtokain maradni és letelepedni érkező telepesek minden adó és vám nélkül átkelhetnek a vámszedő helyeken és jöhetnek letelepedni, kivéve az egyház kereskedő telepeseit, akik a vámszedő helyeken a szokásos vámot fizessék.

30 Továbbá Eger városa és a polgárok, a falvak és a falusiak, az összes és minden egyes birtok, a telkesek, kondícionáriusok és hűbéres nemesek fölött, bármelyik megyében éljenek, felettük egyetlen bíró, báró, nádor, vagy bármi néven nevezett személy sem ítélkezhet, csak egyedül az egri püspök és káptalanja, vagy a püspök által kiküldött vikárius vagy ispán, és minden kérelmezőnek igazságot szolgáltat mindenféle perben, a jogrend fenntartásával. Ha valaki megtagadja az igazságszolgáltatást, [akkor] a püspök, A nagyállatok után szedett tized Magyarországon nem volt szokásban. Itt kivételes esetről lehet szó, összefüggésben a királyfi nevelésével. -Bán Péter szóbeli közlése. Kisszolnok vagy Külső-Szolnok. - Erre lásd KOVÁCS B., 1987. 50. A pondus (nehezék) a márkasúly 1/48 része volt. A budai márka alapján számítva ez 4,09 g színezüstöt jelentett. BÁNP., 1989. II. 113. Az adót és vámot egyaránt jelentő „íributum" szót az oklevél nem használja következetesen. Ezért értelemszerű fordítására törekedtünk. 204