Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

KÖNYVISMERTETÉS - Nagy József: A Nagyatádi-féle földreform 1920-1928. Eger • 1993. 207 p. (Ism.: Szecskó Károly) • 233

Könyvismertetés Nagy József: A Nagyatádi-féle földreform 1920-1928. Eger, 1993. 207 p. Nagy József, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára kutatói pályáját az 1950-es évek elején helytörténészként kezdte el. Helytörténeti kutatásainak középpontjában a Heves megyei munkásmozgalom, illetve a szocializmus építéséek története állottak. Ez utóbbi témából védte meg kandidátusi disszertációját 1971ben. Egy, az 1980-as évek elején elnyert OTKA-pályázat a köztörténet felé irányította figyelmét, különös tekintettel az 1919-1944 közötti évek hazai földpolitikájára. Nagy József fontos, addig a történészek által alig figyelemre méltatott témát kezdett el kutatni. Eredményeit menetközben több érdekes dolgozatban tette közzé. Például 1987-ben jelent meg az Agrártörténeti Szemlében/í Nagyatádi-féle Kisgazdapárt és mozgalom az 1920-as években című tanulmánya, 1989-ben pedig napvilágot látott A Nagyatádi-féle földreform lezárása és eredményei című újabb írása a Történelmi Szemlében. Még abban az évben megjelentette az Egri Tanárképző Főiskola kiadásában A Nagyatádi Szabó-féle földreformtörvény megalkotása és végrehajtásának kezdete című tanulmánykötetét. Mindezeket összegezte A Nagyatádi-féle földreform 1920-1928. című könyvében, amely 1993-ban Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kiadásában jelent meg. A szerző a monográfiát a Magyar Országos Levéltárban található levéltári források, a korabeli sajtó, a törvények és szakirodalom, s a második világháború után született kisszámú feldolgozás alapján készítette el. Anyagát öt fejezetre bontotta: I. A földbirtokreform előzményei.; II. A föidbirtokreform-törvény benyújtása és elfogadása.; III. A földreform végrehajtása.; IV. A földreform-novella.; V. A földreform lezárása és eredményei. A szerző mondanivalóját világosan, logikusan, tömören fejtette ki. Munkája alapvető megállapításai, amelyeket mi is osztunk, az alábbiakban foglalhatók össze. Bár a Nagyatádi Szabó István nevével fémjelzett földreformtörvény alapvetően elhibázott volt, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy az adott társadalmi-politikai viszonyok között jobbat aligha lehetett voina megvalósítani. A reform végrehajtása során az ország összesen 16,15 millió kat. hold területéből igénybe vettek 1 120 214 holdat. A felosztott területen 427 059 törpe- és kisbirtokot és 259 733 házhelyet ala233