Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

KÖNYVISMERTETÉS - Nagy József: A Nagyatádi-féle földreform 1920-1928. Eger • 1993. 207 p. (Ism.: Szecskó Károly) • 233

kítottak ki. A reform során az ország mezőgazdasági területének 8%-át osztották fel. Valamivel kedvezőbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a juttatott terület nagyobb része szántóföld volt. így a reform 12,13%-kal csökkentette a nagybirtok szántóterületét. A földbirtokrendezés következményeként a nagybirtok aránya 5%kal csökkent. A 100 holdon aluli birtokok száma ugyanennyi százalékkal növekedett. A reform után a kisüzemek az ország területének több mint a felét foglalták el. Az igazság azonban az, hogy a nagy latifundiumok uralma a földreform után is változatlan maradt. Tényként kell azonban megállapítanunk azt, hogy a földreform legnagyobb eredménye a házhelyjuttatás volt. A szerző, amikor a Nagyatádi-féle földreform elemzését készítette, a hazai reformot összevetette a szomszédos országok, illetve Közép-Kelet-Európa országainak korabeli földreformjaival. Dolmányos István kutatásaira támaszkodva joggal állapította meg, hogy az ottani földreformok sokkal radikálisabbak voltak a magyarországinál. Például egyes szerzők Romániában 26, Csehszlovákiában pedig 13%-ra becsülték a felosztott művelhető föld arányát. Tény volt azonban az is, hogy az úgynevezett utódállamok földreformjainak kárvallottjai elsősorban egykori magyar földbirtokosok voltak. A következőkben a tanulmány néhány vitatható kérdéséről, illetve hiányosságáról szólunk. Ezek természetesen nem csökkentik a színvonalas munka értékét. Elsőként azt említjük meg, hogy a földreform befejezési dátumaként a munka címében 1928 szerepel. A könyv 161. oldalán viszont ezt olvashatjuk: „...hivatalosan 1929-ben lezárult a földreform... ". Vitatható a szerző alábbi álláspontja: „Miniszteri tisztsége ellenére is parasztnak tekintették (Nagyatádi Szabó Istvánt - Sz. K.) az úri kormányok, akit azonban tömegbefolyása miatt el kellett tűrni". Ennek a megállapításnak ellentmondanak a Nagyatádi Szabó István 1924 novemberében bekövetkezett váratlan halálakor közzétett sajtóméltatások, valamint az 1935-ben kiadott Nagyatádi Szabó István emlékkönyv adatai is. Továbbá vitatható a szerző következő megállapítása is: ,JNagyatádi Szabó történelmi tévedése volt, hogy 1922 elején hitt az arisztokrata Bethlen kézfogásának őszinteségében, és elhitte, hogy a falusi szegénység földhöz juttatása a kormányfőnek is szívügye. Ezzel a kézfogással eladta az arisztokráciának azt a pártot, amely ugyan maga is konzervatív volt, mégis az adott körülmények között a paraszti demokratizmus letéteményese". - Feltehető a kérdés, hogy az 1918 előtti rendszer restaurációja után, amikor az uralkodó osztályok hatalma megszilárdult, Nagyatádi Szabó István mit tudott volna tenni? Vajon el tudta volna kerülni a Bethlen Istvánnal való kézfogást? Bethlen István és Nagyatádi Szabó István kézfogását az adott történelmi helyzet szülte, mint 1921-ben a Bethlen-Peyer paktumot. A szerző könyvében a 113. és a 121. közötti oldalakon foglalkozott a szociáldemokratáknak a földreform kérdésével kapcsolatos álláspontjával. Kár azonban, hogy nem tért ki az 1925-ben alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt (Vági-féle párt) földkérdéssel kapcsolatos álláspontjára. Ez annál is inkább hiányolható, mivel e párt Új földreformot címmel egy dokumentumot is kiadott 1926-ban. Ugyancsak 234