Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Adatok a Bükk hegység üveghutáinak történetéhez (XVIII-XIX. század) • 31

diósgyőri koronauradalom gazdasági egységén kívüli területen működő hutaként tartja számon a szakirodalom.

9 Erről a helyről azt is tudjuk, hogy az újhutai plébánia anyakönyveiben több név mellett előfordul Kőhuta, mint számazási hely. A répáshutai üzemnél a szakmunkások és a segédmunkások az egykori kőhutai üzem munkásai voltak. Más részük a kőhutai üvegkészítés megszűnte után Dédesre települt át.

10 Répáshuta felett van egy Kövesvárad nevű hegy, ahol a hegy oldalában - terepbejárás szerint is igazolhatóan - máig látszanak egy erdei üveghuta nyomai. E hutaromokat, a Répáshutára vonatkozó 1766-os adat alapján Kőhutával is azonosíthatnánk. Viszont más adatok szerint Kőhuta máshol létesülhetett. Eger és környéke 1:75 OOO-es térképén - amelyet 1925. október 27-ig részben helyesbítettek - a mai Hollóstető környékén jeleztek egy „Jagdhütte" nevű határhelyet 562 m magasan.

11 Erről a hutáról semmilyen egyéb történeti adatunk nincs. Ez a hutahely kb. 5 km távol van a Gyertyánvölgytől és közel ilyen távolságra esik Répáshutától. Állandó forrása lévén, inkább valószínű, hogy ez lehetett Kőhuta. A Bükk területén az újkorban keletkezett üveghuták története viszonylag tisztázott, és többé-kevésbé ismertté vált. Bizonyára az ismeretek hiányával magyarázható, hogy az e területen létesült XVI-XVII. századi kora-újkori üveghuták létezéséről nem tudott a történeti irodalom, mert ezekre vonatkozóan hallgatnak a korabeli források. Az üveghuták kutatásába Magyarországon a régészek is bekapcsolódtak. Ilyen irányú iparrégészeti kutatások a következő helyeken történtek. Időben a legkorábbi üveghuta feltárást 1932-ben Krompecher László műegyetemi tanársegéd végezte el Pilisszentkereszten (a pomázi határban), ahol egy XIV-XV. századi középkori üveghutát tárt fel.

12 Gyorsan hozzá kell tennünk: Krompecher László a Nagykovácsi pusztán talált üvegleletekkel, valamint a Pilisszentlélek régi nevére való utalással kívánta bizonyítani a középkori pilisi üveghuta létezését, de a szakirodalom nem találta meggyőzőnek érvelését.

13 Ezt követte Kovács Béla régész hutafeltárása Mátraszentimrén, Heves megyében, 1964. július 1-6. között, amikor egy 1741-1785 közt működött erdei üvegcsűr hiteles ásatását végezte el és ismertette történetét.

14 A harmadik hazai üveghuta-ásatás Molnár László nevéhez fűződik, aki 1979-ben Vétyemen, Zala megyében egy 1806-1877 közt működött üzemet tárt fel.

15 A negyedik üveghuta régészeti kutatását 1985-ben Valter Ilona régész irányította, aki Pásztó város belterületén feltárta a bencés apátság műhelyeit, ahol egy XII-XIII. század közepéig létezett üvegkészítő műhelyt talált.

16 E huta ásatásáról részletes ta9 VERES L., 1978. 30. 10 VERES L., 1978. 57. 11 Túlságosan önkényes lenne a „Jagdhütte" kifejezést „ vadászhutá "-nak fordítani, tekintettel arra, hogy a huta szónak van egy olyan német jelentéstartalma, amely menedékhelyet vagy óvóhelyet jelent. - Veres László szóbeli közlése, 1994. június 6. 12 H. GYÜRKY K., 1991. 49. 13 PROKOPP Gy., 1974. 213. 14 KOVÁCS B., 1969. 205-219. 15 MOLNÁR L., 1983. 209-225. 16 VALTER!., 1986. 72-73. 32