Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Adatok a Bükk hegység üveghutáinak történetéhez (XVIII-XIX. század) • 31
nulmány nem készült, viszont az időközben helyreállított üveghuta látható. Végül az ismert hazai hutafeltárások sorában az 5. hutaásatásra 1987-ben került sor a Nógrád megyei Diósjenő határában, ahol H. Gyürky Katalin és Miklós Zsuzsa régészek egy XIII-XV. században folyamatosan üzemelő hutát kutattak fel. Az ásatás összefoglalója előkészületben van. 17 A mai országhatáron kívül is tudunk hutaásatásról. A zalánpataki üveghuta 1692 előtt keletkezett, s 1860-ig működött. Ezen a hutaheiyen 1979 áprilisában Kisgyörgy Zoltán és Karácsony Zoltán végeztek ásatást, s 38 különféle üvegtöredék került elő. E leletek segítségével és a környék lakosainál megőrzött régi üvegedényeket is azonosítani lehetett, hogy azok hol készültek. 18 Az előbbiek alapján meg lehetett határozni azt, hogy a huta milyen típusú üvegtárgyakat készített. A Bükk területén szorosan vett iparrégészeti kutatás, amely valamely ismert üveghutára irányult volna, nem történt. Nehéz elképzelni, hogy a területen ne lett volna valamilyen középkori előzménye az üveggyártásnak. A ma Északi-középhegységnek nevezett hegyvidéken, a Börzsönyben Diósjenőn, a Mátrában Pásztón középkori hutákat tártak fel. Ezen kívül a középkorban a Mátrában, Párád közelében, Bodonyban is létezhetett üveggyártás. Az egri várbeli székesegyház ablakaihoz szükséges üvegtányérokat Bodonyi Mártontól vásárolták az 1500-as évek elején. Ez az adat a Párád környéki üveghuták aránylag korai, legkésőbb XV. század végi feltételezett működésére utalhat. 19 Ezen kívül vannak a Bükk területén is középkori hutára utaló nyomok. A szakirodalomban megjelent kettő kevéssé ismert közlés, az első szerint 1525 körül a festői diósgyőri völgyben, nem messze a vártól termelt már egy üveghuta, 20 amely a bükki üvegkészítés legkorábbi nyoma. 21 A másik szerint 1550-ből származó források Diósgyőrben működő hutáról emlékeznek meg. 22 Ez a két adat önmagában bizonyára csak fenntartással kezelhető. Viszont vannak döntő jelentőségű tárgyi bizonyítékok is. 1953-73 között végezte el Czeglédy Ilona régész a diósgyőri királyi 17 H. GYÜRKY K., 1991. 20., ül. 61. lap. 18 BUNTA M.-KATONA I., 1983. 103. 19 DÉTSHY M., 1964. 152. Egyedül csak Bodonyi Márton nevéből következtethetünk a helybeli üvegkészítésre. A kora-újkori mátrai üvegkészítés tényét még nem igazolta Parád-Bodony térségében a kutatás. Ezt az egyetlen történeti adatot csak kiegészíti egy másik történeti tény. 1493-tól dolgozott az egri várban egy ezermester, Kismester Istvánnak hívták, aki bármilyen munka elvégzésére vállalkozott. Javított eltört csészéket, csinált világító eszközöket, s előállított ablaküveget is. - KEREZSY J., 1910. 38. - O készítette a székesegyház ablakainak, lámpásainak üvegeit is. Önálló iparos, mégha rendszeres salláriumot is kap a püspökségtől. 1506 táján meghalt, 1507-ben özvegye folytatta a munkáját. Az egri püspökség az ablakok üvegezéséhez szükséges karikákat Bodonyi Márton üvegkészítő mestertől vette 1507-1508-ban. - ZOLNAY L., 1977. 269-270. - Az viszont már elgondolkodtató tény, hogy az egri vár ellátására 1493-1508 közti 15 évben Bodonyi Mártontól szerzik be az üveget, és ezen kívül még külön üvegesmesterc is volt a püspöknek. E tények erősen valószínűsítik a bodonyi üveghuta tartós létezését. Az előbbi történeti utalás inkább a pompakedvelő Bakócz Tamás egri udvartartását jellemzi. Ezen túlmenően egy igen korai adat egyben az üvegablak magyarországi használatára utal. 20 BOGDÁN I., 1973. 36. 21 Sajnos, bár a szerző levéltári anyagból dolgozott, nem jelölte meg forrásának a pontos helyét. 22 SZINNYAI K.-KOCSIS F.-ZÁDOR M., 1992. 132. 33
