Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117
ték fel. Az egyhajós, latinkereszt alaprajzú templom építéséhez szükséges riodácittufát Noszvajról, Bogácsról és Demjénből szállították. A főbejárat építményét, a lábazati köveket és a homlokzati díszeket és a szobrokat vizsgálva szintén felismerhető ez a kőzet. A főhomlokzaton, a két torony között a riodácittufából készült kőtáblára a templom védőszentjére, Páduai Szent Antalra vonatkozó ajánlást véstek (10. ábra). 61 Az épületbe belépve, a kórus alatti alacsony térben két oldalt ajtók nyílnak a tornyok alatti kápolnákba. A kápolnák bejáratai mellett gerecsei vörös mészkőből készült szenteltvíztartók találhatók. A templom hajója három szakaszos, s az egyes szakaszokat pillérpárok és ezek elé állított műmárvány borítású oszlopok jelzik. Padlózata demjéni riodácittufa lapokkal burkolt. A szentély egyszakaszos, ívelt vonalú, vörös mészkőlépcsővel emelt tér (11. ábra). Az itt látható oltárépítményt több színű műmárványfestés és aranyozás jellemzi. A főoltár előtt csiszolt, rakacai kristályosmészkőből készült liturgikus emelvényt és asztalt helyeztek el. A három lépcsővel emelt, dunaalmási vörös mészkőből készült faragott főoltár asztalát Szeleczky Márton földbirtokos aranyozott címere díszíti. 62 A szentély baloldalán levő, vörös mészkő keretes kapu a sekrestyébe vezet. A templomtérben hat mellékoltárt találunk. A Szent Flórián oltár előtt Szent Tádé szobra csiszolt, fekete mészkő oszlopon áll (12. ábra). A Líceum, az Eszterházy Károly tér 2. számú épülete 1765-1785-ig épült Gerl József és Fellner Jakab tervei alapján. 63 Az épületet alkotó kőzetek közül elsősorban a Demjénből szállított riodácittufa és a vár bontásából származó forrásmészkő a legfontosabb. Az északi, a keleti és a déli homlokzatok díszítései késő barokk, illetve rokokó jellegűek, a nyugatra néző főhomlokzaté viszont copf stílusúak (13. ábra). Riodácittufából készítették őket, éppúgy a lábazat burkolati köveit is. A főhomlokzat hármas kapuján belül a kapucsarnok burkolólapja ma csiszolt forrásmészkő; erre cserélték ki az eredeti burkolatot. Csiszolt, forrás vízi mészkőből készült lépcsőn feljutva az emeletre 3 egyforma méretű nagy tennet találunk; 19 m hosszúak, 11 m szélesek és 15 m magasak. A díszterem a nyugati szárnyon helyezkedik el, Franz Sigrist bécsi festő nevezetes mennyezetferskójával. A déli szárnyon kapott helyet a díszes kivitelű könyvtár, Kracker-Zach Tridentinum ábrázolásával. Az északi szárny nagyterme a régi intézeti kápolna. Mennyezetén Franz Anton Maulbertsch freskója látható. Az oltárépítményt szürke színű, sötétszürke és barna erezetes felsőtárkányi mészkőből faragták. 64 Az oltár tabernákuluma csiszolt, zöld színű „verde antico" olasz márvány lapocskákból áll (14-15. ábra). Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik a csillagászati torony. A toronyban levő speculát Hell Miksa csillagász tanácsai alapján készítették el. A hatodik emeleten levő teremben van a csillagász által kitűzött délvonal, amely carrarai márványból készült. 61 GRANASZLÓINÉ GYŐRFFY K., 1985. a. 2. 62 DERCSÉNYI D.-VOIT P.. 1972. II. 461. 63 VOITP., 1971.32. 64 DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1972. II. 472-473. 133
