Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117
Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai A tanulmány tárgya és időkeretei A műemléki kőanyagok kőzettani azonosításának nehézségei A konzerválás, a műemlékek helyreállítása, valamint az adott épületek művészeti feldolgozása elképzelhetetlen a kőzet tudományos azonosítása nélkül. Sajnos az eddigi magyar földtani irodalom alig foglalkozott a műemléki kőanyagokkal, s így a műemléki leírásokban a kőzetek azonosítása igen gyakran hiányzik, máskor helytelen (pl. a csiszolt tömött mészkövet márványként említik) vagy túl általános (pl. mészkő, márvány). A kőanyagok származására (bányahelyére) vonatkozó adatok is ritkák, sokszor tévesek. A problémával Papp Ferenc foglalkozott először, amikor elvégezte székesfehérvári, esztergomi, zalavári, veszprémi műemlékek kőanyagának vizsgálatát. A kőzetek származási helyének felkutatása egyes kezdeményezések után az Országos Műemléki Felügyelőség ösztönzésére indult meg a budapesti Műszaki Egyetem Ásványtani és Földtani Tanszékén 1972-ben. Az építési kőanyagok kőzettani megnevezését általában meg lehet adni, ha a kőanyagból megfelelő méretű minta vehető és azon a szükséges vizsgálatok elvégezhetők. Ez nem okoz nehézséget falazati kőanyagok, nagyobb tömegű faragványok esetében. Az azonosítás és besorolás makroszkopikus és fénymikroszkópos vizsgálat alapján történik. Azonban a kisebb darabok vagy beépített, csiszolt faragványok esetében az eszmei értéket a legkisebb minta vétele is károsíthatja. Ezt a vizsgálat igénye, a mintadarab nagysága, illetőleg a vizsgált darab eszmei értéke közötti kompromisszum határozza meg. A mintavétel az egyszerű kőzettani meghatározáshoz is szükséges. A szabad kőfelület gyakran olyan mértékben mállott vagy elszennyeződött, többszöri átfestésekkel bevonódott, hogy friss törési felület nélkül a kőzettani jelleget sem lehet meghatározni. 117
