Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

A kőanyag bányahelyének megállapítása levéltári adatok, régi feljegyzések alapján lehetséges. De több nehézséget rejt írásos adatok híján. A számadáskönyvek igen sok esetben csak a kifizetett összeget tüntetik fel vagy csak a kő félhasználásának célját. A kőanyagok származására gyakran a legközelebbi bányahelyet tekintik valószínűnek, de a különleges kőanyag nagy szállítási távolságot is megért. Külön nehézséget jelent, ha az azonosítandó kcizet a bányahelyen már nem lelhető fel, korábban lefejtették a területről, s így minta nem vehető belőle. Az eddigi vizsgálatok román kori, gótikus és reneszánsz emlékeinkre vonatkoztak. A középkort követő időszak műemlékeit még nem elemezték.

1 Dolgozatom anyagának gyűjtésekor én is hasonló problémákkal szembesültem, de igyekeztem csak az igazolható tényekre támaszkodva elkészíteni a felmérést. Sajnos mintavételre és fénymikroszkópos vizsgálatra nem volt lehetőségem, így elsősorban makroszkopikus vizsgálatokat végeztem, valamint a művészeti leírások, a bányatörténeti források és levéltári adatok összehasonlításából származó következtetésekre támaszkodhattam. Egerben még nem történt ilyen jellegű felmérés, s bár a főbb műemlékek többsége kielégítő állapotban van, a jövőben talán támaszkodni lehet e dolgozat anyagára egy átfogóbb, részletesebb kőanyag azonosítási vizsgálatnál. Célom a földtani kutatások adataival segítséget nyújtani a műemlékvédelem részére a további rekonstrukciós munkákhoz és pontosabbá tenni a művészettörténeti leírásokban szereplő kőzettani kifejezéseket. Tanulmányom Egerben található hét műemléképületet vizsgál kőzettani szempontból. Az épületeket alkotó építő- és díszítőkőzetek lelőhelyeinek földrajzi elhelyezkedése azonban nem szorítható a város határai közé (lásd: 1-2. ábra). A terület hazánk északi részén nem képez önálló, egységes földrajzi tájat. Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fékszik. Természetes határokat így elég nehéz felállítani. A szűkebb és szempontunkból legfontosabb terület határát északon a Bükk hegység képezi. Egyes lelőhelyek a Déli-Bükk völgyeiben találhatók. Kelet felől a Kácsi-patak, nyugaton a Tárna folyása, délen a Borsodi Mezőség képezi a határt. Közigazgatásilag Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére esnek az elsősorban felhasznált kőzetek lelőhelyei. A „nemesebb" kőzeteket, a márványokat Olaszország és Görögország bányái: Carrara, Verona, Kyros adta az épületek díszítéséhez. Eger város és építéstörténete a XPIII-XIX. században A 150 éves török uralom 1687-ben szűnt meg Magyarország területén, de a bécsi udvar az országot fegyver által meghódított területként kezelte. Külön kamarai részlegeket hozott létre, amelyek a visszafoglalt területeken fekvő birtokokat és az ott élo lakosságot pontosan összeírta. A Kassán létrehozott kamarai adminisztráció hatáskörébe tartozott a visszafoglalt Heves megye is. A kirendelt vizsgálóbizottság GÁLOS M.-KERTÉSZ P., 1981. 245. 118