Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5
ték arra is, hogy valamilyen törekvés létezett a szomszédos egyházi területek között a hatáskörök tisztázására, amely több esetben, mint a fenti példa is bizonyítja, kétes volt. A hiteleshelyi illetékesség megállapításánál elsősorban a parancsleveleket kell figyelembe venni, hiszen a mandátum kiállítója azért adja arra a bizonyos birtokra a vonatkozó parancsot a káptalannak, mert ő úgy tudja, hogy ott az az illetékes, a kérdéses birtok területileg hozzá tartozik. Természetesen más tényezők: a felek kérése, más hiteleshely közelsége is befolyásolhatták és megváltoztathatták a kijelölést. Sokkal megbízhatatlanabb az a módszer, ha azokat a helységeket rajzoljuk térképre, amelyeknek ügyében a felek megjelentek a káptalan előtt. A szórt feudális birtok nem teszi lehetővé, hogy megállapítsuk, vajon a tulajdonosa azon a birtokon élt-e. Csak azt mutatja a birtok neve, hogy hol fekszik, és hogy ügyében melyik káptalanhoz vagy konventhez fordultak. A felsorolásra kerülő példák bizonyítják, hogy az egri egyházmegye területén lévő birtokok ügyében több esetben fordultak olyan hiteleshelyhez, amely nem az egyházmegye területén feküdt. A budai káptalan előtt többször adnak el zempléni, szabolcsi és ungi birtokokat. 1276-ban Zada és Tarcha, 1293-ban Zenthes, és a XIII. század végén Hunki, Boz és Juesd helységeket. 219 1299-ben Owyk Szabolcs megyei birtokról rendelkeznek előtte. 220 Ez annak ellenére figyelemreméltó tény, hogy a budai káptalan országos hatáskörrel rendelkezett. Az említett oklevelek bizonyítják, hogy a fél vagy nem lakott a megnevezett birtokán, vagy talán éppen Budán tartózkodott a birtokügyletkor. így válik érthetővé két 1298-as oklevél is. A j aszói konvent előtt Tekus fia István Lazo nevű possessioját megosztja. 221 A birtok Borsod megyei, és Jászó is az egri egyházmegye területén fekszik. Még ugyanabban az évben az egri káptalan tudatja velünk, hogy ugyanaz az István ugyanazt a birtokot eladja 50 márkáért Miklós fiainak. 222 István tehát mindkét esetben máshoz fordult ügye elintézésében. A váradi káptalan előtt 1290-ben két Bereg megyei falu Golova és Ódon sorsáról rendelkeznek. 223 Véleményem szerint ha a jogügyletben előforduló birtokokat mint káptalani vonzáskört értelmezzük, csak igen bizonytalan eredményre juthatunk. Természetesen sok esetben takarhat egy ilyen fassio ténylegesen a birtokon élő tulajdonost, aki birtoka vagy saját érdekében felkeresi azt a hiteleshelyet, amelyik közelebb van hozzá, vagy azt, amelyikben jobban bízik. Nem vezet megnyugtató eredményre az a módszer sem, ha a birtokosok származási helyét elemeznénk. Az ősi birtokról kapott név csak arra bizonyíték, hogy a név tulajdonosa onnan származhat, de hogy az ügylet pillanatában hol él, arra nem lehet választ adni. Közelebb visz-e az illetékességi kör meghatározásához az a módszer, ha azokat a helységeket rajzoljuk térképre, amelyeknek elnevezése és a tulajdonos származási helyének neve megegyezik? Látszólag igen. Ilyen oklevelet tizennyolcat találtam. Ezek vizsgálata a következőket mutatja. Három esetben bizonyos, hogy a tulajdonosnak máshol is volt birtoka, hiszen Fygud, Guedy és Telekes birtokokat - Péter de Fygud, Miklós és Simon ispán fiai de Telekes - teljes egészében eladták. 224 A többi esetben csak birtokuk egy darabja került más tulajdonosokhoz. Mivel nevük és az eladott bir25
