Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5

tokok neve megegyezik, valamint azért, mert nem az egész földet adják el, feltételez­hetjük, hogy a nemesek azon a birtokon laknak, amelyeket az oklevelek következete­sen örökbirtokoknak neveznek. Ezek a következők: Bagach (Borsod) 225 , Boch (He­ves) 226 , Halmay (Heves) 227 , Hernadnempty (Zemplén) 228 , Honva (Gömör) 229 , Ke­zo 230 , Koxa (Abaúj) 231 , Myske (Heves) 232 , Neek (Borsod) 233 Nozkod (Borsod) 234 , Polkuna (Borsod) 235 , Poruzlov (Heves) 236 . Hogy azonban ez a megközelítési mód is bizonytalan, arra jó példa Csakon-i Pé­ter esete, aki Csákon nevű birtokából adott el egy részt 12 márkáért Mykus-nak és testvéreinek. 237 Az oklevél azonban elmondja, hogy ez a Gömör megyei birtok szerze­ményi birtok, tehát Péter "új" nevet kapott ennek megvásárlásakor. Ha fenntartással is, de a fenti esetek is azt bizonyítják, ami a térképről kiderül: a káptalan területi illetékessége az egri egyházmegyére terjedt ki. A mellékletként közölt térképen jól látszik, hogy hol járt el a káptalan parancs­levél értelmében. Az adatok szórványossága lehet a magyarázat arra a tényre, hogy az 50,130, 190 és 250 kilométeres sugarú körök közé eső helységek inkább az 50 és 130 kilométer között sűrűsödnek és nem az 50 kilométeres körzeten belül. (A térképen az oklevelek sorszámát adtam meg, amelyekben a helység neve előfordult. A római szá­mok azokat a királyi okleveleket jelentik, amelyekben csak hivatkozhatnak arrra, hogy az egri káptalan járt el ezekben a helységekben. 238 Hogy pontosabban meg tudjam határozni a káptalan eljárási körzetét, a szomszé­dos hiteleshelyek oklevelei közül kiválasztottam azokat, amelyek az egri egyházmegye területére eső településekre vonatkoznak. Ezek a következők: Váradi káptalan: 239 Thoh, Voswary, Zentmartun, Zalka, Kaak, Pur, Receh, Costa­tun, Ivren, Myrgusd, Ekeuch, Pozdun, Damarad, Dobos, Byztruh, Abad és Harang Szabolcs megyei, valamint Sasvar és Egrus Ugocsa megyei helységek. Leleszi konvent: 240 Bodrogolozi, Kengeltelequi, Lizkaolozy Zemplén megyei, Jese­new, Durma Ung megyei, Chepanfelde, Perek Bereg megyei és Cheuzd Szabolcs me­gyei helységek. Szepesi káptalan'? 41 Wysnow és Tharcha Zemplén megyei helységek. Jaszói konvent?* 2 Detk Abaúj megyei, Sumert és Yglyche Sáros megyei helysé­gek. Váradliegyfoki konvent: 243 Zekeres és Domanhyda Szatmár megyei helységek. Váci káptalan? 44 Halászi Heves megyei helység. A leleszi és a jászói konvent az egri egyházmegye területén voltak, tehát hatáskö­rük is erre a részre terjedt ki. A váci káptalan hatásköri területével szomszédos Ha­lász. Nem meglepő az sem, hogy a váradi káptalan és a váradhegyfoki konvent milyen sok Szatmár, Szabolcs és Ugocsa megyei településen járt el: ezekkel a területekkel volt határos a váradi püspökség, tehát a két káptalan hatásköri területe között átfedés van, ami azzal magyarázható, hogy ezek a falvak már Váradtól sincsenek messzebb mint Egertől. Ez az átfedés tükröződik egy III. András-kori oklevélben is. 245 A király megparancsolta az egri káptalannak, hogy Ábrahám fia Pétert Worsan nevű birtokába vezesse be. A birtokot Chepan fia Miklós feldúlta és 40 márka kárt okozott neki, ami miatt már egyszer megidézték a váradi káptalan elé, ahol azonban Miklós nem jelent meg. Egy birtokon két káptalan emberei jártak el; Worsan a két egyházmegye határán 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom