Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Németh Gábor: Heves és Külső-Szolnok vármegyék limitációja 1660-ból • 87

egyes ruhaféleségeknél figyelhető meg. Nőtt a különféle menték, bélelt posztósüveg és némely szoknya ára. Ez szerényebb mértékben Külső-Szolnokban is tapasztalható. A szolgabírák, inspektorok és a falusi bírák bevonásával a vármegye nemcsak a mértékek és az árak ellenőrzését tartotta a kezében, hanem igyekezett biztosítani a kellő élelmiszer- és nyersanyagellátást is. Ezt szolgálta a helyi lakosok és mesteremberek számára fenntartott elővételi jog (praeemptio). A megyei és városi limitációk általában első helyen foglalkoztak a húsellátás kérdésével. A gyöngyösi mészárosok 1561-ben kelt földesúri kiváltságlevele eleve kikötötte, hogy a helyi mesterek annyi állatot kötelesek vágni, amennyi fedezi a város népének szükségleteit. 1618-ban a magistrátus mégis kénytelen volt a mészárosokkal szemben a megyéhez fordulni újabb mészárszékek nyitása érdekében.

6 A vármegyei limitációban a faggyú elővételi jogát meglehetősen kemény megtorlás kilátásba helyezésével igyekeztek biztosítani. A húsellátás és a húsbehozatal szabályozása megtalálható Miskolc XVI. század végi statútumaiban. Debrecenben 1690-ben eltiltották a mészárosokat attől, hogy a megvásárolt marhákkal kereskedjenek ahelyett, hogy a mészárszékeken kimérnék azokat. A gyöngyösi református mészárosok szintén foglalkoztak bőr- és marhakereskedelemmel. Bars vármegye 1674-ben kelt limitációja a vargáknak biztosított elővételi jogot a megyebeli mészárosok által árusított állatbőrökre.

7 Az itt közlésre kerülő árszabásban a mészárosok által kínált állatbőröknek ugyancsak bőséges választékát találjuk. A limitáció a megyebeli szűrszabók számára elővételt biztosított a szűrposztónak a csapóktól vég számára, azaz nagy tételben történő felvásárlására. Az asztalos árszabás szerint a vármegye figyelelemmel kísérte a fakereskedelmet. De a fennmaradt adatok szerint beleszólt a gyöngyösi kőművesek és ácsmesterek és a város bírái között a közmunkák miatt kialakult vitába is (1659) .

8 A vásári szabókat és szűrszabókat is önálló mesterségnek számítva Heves és Külső-Szolnok vármegye 14 mesterség árucikkeit limitálta. Ez a tény, valamint az egyes mesterségeken belüli meglehetősen bőséges árukínálat a hódoltság peremvidékén elterülő és csak egy igazán jelentős mezővárost - Gyöngyöst - magáénak mondható megyében meglehetősen figyelemre méltónak tekinthető.

9 A limitáció nyilvánvalóan elsősorban a gyöngyösi kézműves mesterségek termékeit, illetve az ottani kereskedelem összetételét tükrözi.

10 Eger eleste után (1596) a megye gazdaságilag is legjelentősebb, valóban mezővárosi szintet képviselő települése Gyöngyös lett.

11 A limitáció megalkotásában Gyöngyösről Nádudvari Deres János hódolt szolgabíró vett részt, végrehajtásában pedig ugyaninnen sorolták fel a legtöbb illetékest, összesen hét személyt, köztük tekintélyes mezővárosi armalistákat.

12 A jó átlagos mezővárosi szintet képviselő gyöngyösi kézművesipar a XVII. században dinamikusan fejlődött. Az egymás után alakuló céhek filiációs kapcsolataik a kereskedelem irányának megfelelően a királyi országrész közeli városaihoz fűzték. A mészárosok kiváltságai a XV. századra nyúlnak vissza, újabb földesúri privilégiumaik 1527-ben és 1561-ben keltek. A szabók - a szűrszabókkal és a szűcsökkel közösen 1637-ben III. Ferdinándtól kaptak kiváltságlevelet, amely a céh más emlékeihez hasonlóan maga is utal e kézműves társulás korábbi meglétérére. A csizmadiák céhe az érsekújvári, lévai és korponai artikulusok átvételével 1635-ben alakult. A molnárok, bognárok, kerékgyártók egyesült céhe 1663-ban jött létre. A nagyszombatiak kiváltsá89