Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

mellett. Még feltűnőbb a kelta eredetű humlo-humulo = komló szavunk okleveles gyakorlata; ez a XVI. századig kizárólagos, s talán a humanizmus hatására kezdett elterjedni a latin lupulus kifejezés.

86 Nem tudjuk elfogadni azt a nézetet, hogy a brasium árpaserre, a cerevisia pedig búzaserre vonatkoztatható.

87 Az erdélyi komlós serfőzés kérdése külön tanulmányt érdemelne. Sejthetőleg többféle úton is ki lehet majd mutatni az elterjedését. Az egyik út talán a Bihar megyei Érmellékéről (Nagyléta-Egyedmonostora környékéről) vezethetett keletre. A legkorábbi erdélyi adatom a Doboka vármegyei Szentegyed faluból való az 1372. évből. Ez sajnos ugyan közvetett, s az egyik szentegyedi tehetős ember nevére vonatkozik, akit Komlósnak neveztek: "Elyam dictwn Kiunhis"

88 - az oklevél szavai szerint. Mivel a vezetéknevek kialakulásának az ideje éppen a XIV. század,

89 ezért .itt ennek a vezeték (ragadvány) njvnek nemcsak formális értelme lehetett. Éliás azért kaphatta nevét, mert neki - talán a faluban egyedül - komlóskertje volt. A székelységnél clképzelhetőleg Udvarhely megyéből terjedt szét a komlótermesztés és komlós serkészítés gyakorlata. Talán azért, mivel feltehetőleg a székelység legkorábbi erdélyi falvai, majd politikai, egyházi központja Udvarhelyszékben volt.

90 Alighanem csak a kellő tájékozottságom elégtelenségéből adódóan nem ismerek a Székelyföldről a komlótermesztésre vonatkozó XIII-XV. századi adatot. Hiszen a XVI. században már egy fejlettebb stádiuma tárul elénk: a komlóskertek a település szélén, gyümölcsösök környékén tűnnek fel,

91 s végre megtudjuk, hogy a középkorban a komlósok ágasait hogyan nevezték. A póznára futtatást oztoroztatásnak, az ágasfás póznarendszert oztoromnzk, egyes elemeit pedig oztorónak titulálták.

92 Az oztorót egy erre a célra kialakított fűrésszel darabolták fel a megfelelő hosszúságúra: az oztorófurésszcl; amelyet két évszázaddal később - nyelvfejlődésünk szabályai szerint osíorfűrésznek mondtak 93 A nemesi udvarházak leltárai - többségükben - az egész XVII. századi Erdélyből nemcsak az árpaszaladra, komlóra, hanem azok eszközkészletére és a serfőzés épületére is adatokat tartalmaznak.

94 A régi székely serfőzési hagyomány mellett szól, hogy 1663. évben a ser korcsmáitatását tiltó határozattervezetnek valamennyi székely szék ellenszegült,

95 jóllehet Gyergyóban a serfőzés (de a sűrűbb betelepedés is) későbbi keletű: Tarisznyás Márton legkorábbi adata a XVIII. század elejéről való.

96 A székely serfőzőknek már a XVI. század elejétől Erdélyben híre volt, s ez is jóval korábbi gyakorlatra enged következtetni. Várdai Ferenc püspök gyulafehérvári udvarbírájának számadáskönyve szerint (1520) itt székely serfőzőket foglalkoztattak.

97 A gyalui várban még 1666. évben sem főztek sert (az igen részletes leltár szerint),

98 de Kolozsmonostoron 1618 óra több mint 20 éven át készített szaladsert (és égetett bort) egy udvarhelyszéki származású ember, aki gyalogos katonaként került oda, de csakhamar gyümölcsöztette tudását.

99 Felmerül a kérdés, hogy az udvarhelyszéki nép a komlós serkészítés tudományát mikor és kiktől tanulta? Lehetséges, hogy még Biharban, mivelhogy a XIII. század előtti életük jókora szakasza sejthetően Biharhoz, vezetőrétegük Telegdre és tágabb környékére köthető,

100 mielőtt ide telepítették őket; egy alapos feltevés szerint a Dráva mellékéről, a vátyi székely ispánság területéről.

101 A szomszédos erdélyi németség italkultúrája aligha volt reájuk befolyással. Bár valószínűleg ők korábban érkeztek ide, már II. Géza idejében Lotharingiából, Luxemburgból; a következő 52