Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

Ő Császári és Királyi Szent Felsége Szepesi Kamarája Nemes és Dicső Tanácsos Urainak, nekem a legtiszteltebb Uraimnak. A nemes és Dicső Uraknak a legnagyobb tiszteletem, mindig készen ajánlom szolgálataimat. Minthogy itt Egerben a borban igen nagy hiány vagyon és tekintettel a német katonákra sem vásárlással sem begyűjtéssel nem tudom orvosolni a bajt az eljövendő szüretig: hacsak egy héten belül sör osztásával mindenütt gyorsan meg nem előzöm. Mielőtt tehát itt Egerben fel tudják építeni a serfőző házat, innen nem messze Sirokfelé ezért ott időző serfőzőket magam elé hívattam, akikkel így a sör elkészítését Ő császári felsége előnyére jól intéztem. De ezeken a részeken komlót egyáltalán nem lehet találni. Ennélfogva szolgáim közül egyet elküldök a Nemes és Dicső Urakhoz Kassára, hogy a kassai magisztrátustól a nyersanyagot szerezzék meg és ha nem többel, legalább 25 kassai mérő komlóval a jelenlegi nagy hiányunkat orvosolják. A szállításhoz egyetlen kocsit küldtem e levelünk vivőjével. Ennélfogva kérem a Nemes és Dicső Uraságotokat, hogy ezt minél előbb eszközölnék ki; egyébéként mind a bornak, mind a sörnek a kiosztására magamra vagyok hagyatva. Az ügyről várom a Nemes és Dicső Uraságotok kedvező döntését. Az Isten tartsa meg sokáig a Nemes és Dicső Urakat épen és a legteljesebb egészségben. Kelt Egerben, augusztus hónap 10. napján az Úr 1577. esztendejében Szolgáljuk Soklyósy István sajátkezűleg Utólag rávezetve a kézbesítés dátuma: 13 aug. 1577. A fenti oklevélben a serfőzéssel kapcsolatban többféle információhoz jutottunk. 1. Eger környékén a XVI. század második felében hivatásos serfőzők dolgoztak. 2. Ezen a vidéken komlót nem termesztettek. 3. A serfőzők a várnak is komló nélküli sert főztek, illetve a komlót utólag szándékoztak a főzetbe tenni. 4. A vár udvarbírája tisztában volt azzal, hogy a katonák igénye és a sör tartósítása megköveteli a sör komlózását. 5. Egyszeri serosztásra gondolt. Az ilyen egyszeri serfőzésre már korábban is történt kísérlet a vár udvarbírája részéről. Dobó István 1550-ben olyan nagy mennyiségű gabonát gyűjtetett be, hogy a felesleget nem tudván eladni, egy részéből sert főzetett.

30 Soklyósi levele alapján valószínűen komló nélkülit. Beliqua-Borsody szerint Debrecenben és környékén a XVI. században a sert nem komlóval készítették, s azt a neves szerző boza-sernsk titulálta. Hivatkozott Méliusz Juhász Péter füves könyvére (Herbárium), amelyben komlóról nem olvashatunk.

31 Mivel Eger és Debrecen kapcsolata a XVI. század második felében több szálon is szoros volt,

32 másrészt mivel Debrecen sernevelésének ekkor már hagyománya, híre volt,

33 nem lehetetlen, hogy 1577-ben Eger és Sirok között debreceni serfőzők dolgoztak. De ma erősen vitatható, hogy Debrecen serfőzdéiben boza-sert készítettek, ahogy Paládi-Kovács nyomán az is kérdéses, hogy a boza készítését a kunoktól vettük át.

34 Továbbá még tisztázatlan, hogy a boza-ser és a komiózott ser a paraszti gyakorlatban 47