Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

csupán a komló felhasználásában különbözött-e vagy a készítési módban más lényegi különbségek is megállapíthatók? Az amit Soklyósi szorgalmazott, hogy a Sirok mellett felhalmozott serfőzetbe utólag kotyvasszák bele a komlót, amelyet sürgősen Kassáról hozatni kívánt - ez az eljárás nagyon kezdetlegesnek tűnik, Nyugat-Európa VIII. századára lehetett jellemző, a délnémet-frank komlós serfőzés kezdeti stádiumára. Ugyanis már bizonyosnak látszik, hogy Európában a VIII. században kezdtek komlóval kevert árpasert inni. Valamelyik bencés kolostor egyik találékony szerzetese kezdeményezhette, ahol a komló eleinte csak gyógyszerként volt ismeretes; talán a bajorországi Freisingben élt, vagy a vendek településeihez közel, a giesenfeldi kolostorban.

35 Freisingben a sör már a IX. század első negyedében sejthetőleg böjti ital volt.

36 Nagy Károly udvarházaiban kiváló sert főzhettek, amelynek erős komlózására Alkuin egyik kijelentéséből következtethetünk

37 A komló hasznosítása szempontjából az arabok közvetítő szerepe (Nagy Károly udvarában követség révén)

38 időrendi szempontból nem lehet elsődleges. Felmerült olyan feltevés, hogy az európai vadkomló (amely csak Finnországban, Norvégiában és Írországban nem mutatható ki), elvadult kultúrkomló. De harmadkori üledékekben a komló még nem forult elő. Másrészt a komló géncentrumára vonatkozó újabb elméletek a Mediterraneum DK-i szegélye és a Káspi tenger közötti területre mutatnak rá. A Kaukázus környéki népek, különösen az örmények közvetítő szerepe jött szóba. Szerintünk a giesenfeldi adat megerősíteni látszik azt a korábbi elképzelést, hogy a komló elterjesztésében a szlávoknak is lehetett szerepük. Régóta ismeretesek néprajzi jellegű adatok (985. évi bulgáriai és 15. századi orosz feljegyzések), amelyek a menyasszony komlóval való behintésének a szokásáról tudósítanak. Nyelvészeti érv pedig, hogy a részegség, bódulat az ősszlávban a komló származékszava {chmiel-podchmieí) Kérdés, hogy a szlávokhoz keleti, török népek közvetítették-e a komló ismeretét

39 Mindenesetre Ázsia népei a vízben főzött komlót teaként malária ellen ma is isszák, másrészt a magyar nyelv bolgár-török rétegéhez tartozik komló szavunk. De nem kérdés, hogy a honfoglaló magyarság nem közvetíthetett e téren, időrendi okokból sem játszhatott szerepet a komló nyugati elterjesztésében, ahogy ezt még 1955-ben is Borsody-Bevilaqua állította.

40 A korszak jeles kutatói Nagy Károly országaiban már a IX. századtól komlókereskedelmet feltételeznek,

41 más szóval a komiózott sör nagyobb mértékű fogyasztását. Az egyházak számára kimutatható komlódézsma a X. századtól ezt nem teheti vitássá (a XI. században már Prága számára is komlótizedet szedtek).

42 Végül 1031-ben Regensburgban a komlós szekerek a vámtarifákban is megjelentek.

43 A serfőzés történetének a későbbi szakasza, különösen német területen, már jobban ismert. A városok kifejlődésével gazdasági rivalizálás is megfigyelhető a monostorokkal, amely a sörkultúra színvonalát tovább emelte. De egészen a XVI. századig a paraszti serfőzés elterjedtnek mondható. S a városokban is leginkább különféle félparaszti életformában élő mesteremberek főzték a sert, hivatásos serfőzésre az első adat 1288-ból való (Frankfurt am Main). A céhekbe tömörülés ezért is haladt nagyon lassan, s jogilag eleinte nem volt tisztázott, hogy ipari vagy kereskedelmi szervezetről legyen-e szó. Ebben a paraszti-félparaszti szférában egészen a XVI. századig a nem komiózott sör aránya még magas és ez felülerjesztett volt: az egyik fajta mézzel kevert zabsör, a másik méz nélküli és árpával kevert, savanykás ízű és zöldes színű 48