Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
TANULMÁNYOK - Dr. Szecska Károly: A Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége Egri Csoportja (1945—1948) • 82
Az egri újgazdák és földhözjutottak érdekében követeljük: 1. a dr. Petró Kálmánné kiosztott földjének aktáit, amely hónapok óta fekszik a Földművelésügyi Minisztérium asztalán, azonnal irja alá a miniszter, ha pedig továbbra is a volt birtokos érdekeit tartja szemelőtt távozzon helyéről. 2. Az egri újgazdák és földhözjuttatottak érdekében követeljük az Országos Tanácstól, hogy az egri juttatást haladéktalanul vegye tárgyalás alá és a felküldött juttatási tervet hagyja jóvá, mert nem tartjuk összeegyeztethetőnek, hogy egy olyan szerv, amelyet a demokrácia hívott életre, ne a dolgozó parasztság érdekeit képviselje."^ Végül a Petróné-féle szőlő ügyében — bizonyára a FEKOSZ határozati javaslata alapján — az Országos Tanács úgy döntött, hogy az maradjon az újgazdák tulajdonában. 68 A föld megvédéséért vívott harc érdekes epizódja volt, hogy 1946 tavaszán 184 fő helybeli FEKOSZ-tag ment Budapestre tüntetni. Csatlakozva az ország más részeiből odasereglett újgazdákhoz harsogták az akkortájt keletkezett jelszót: „Földet vissza nem adunk 7 " 69 A városban a felszabadulást követő években jelentős volt a munkanélküliség. A mezőgazdasági munkanélküliek száma még 1947 végén is mintegy 5—600 fő volt. 70 Égetően szükség volt ezeknek a személyeknek munkát biztosítani. Ennek érdekében a FEKOSZ szervezet 1946 márciusában Egerben is létrehozta a Munkaközvetítő Irodát. 11 Vezetője Bögös Miklós lett. 72 A munkaadók csak az irodán keresztül juthattak munkaerőhöz. Ha egy munkaadó az iroda mellőzésével alkalmazott munkavállalókat, a FEKOSZ szervezetnek jogában volt ellene a bíróságon feljelentést tenni. 73 A FEKOSZ szervezet vezetősége arra törekedett, hogy lehetőleg mindenki munkához jusson. Ezért olyan határozatot hozott, hogy egy hónap folyamán a FÉKOSZ-tag családfő és felesége egy-egy napot dolgozhat, s ezen kívül még annyit, ahány családtagja van. 74 Jelentősen enyhítette a helyi mezőgazdasági munkanélküliek gondjait, hogy a FEKOSZ közbenjárására 1946 szeptemberében a pénzügyminiszter a munkanélküliség felszámolására 80 000 forintot juttatott a városnak. Az összeg felhasználására a FEKOSZ közhasznú munkavégzést szervezett. 75 A FEKOSZ szervezeteknek, így az egrinek is rendkívül széles hatásköre volt munkajogi kérdésekben. A föld és szőlő haszonbérbe adása szintén a FEKOSZ hatáskörébe tartozott, annak jóváhagyásával történhetett. A haszonbérleti szerződéseket a FEKOSZ vezetősége láttamozta. 76 A szervezet harcolt az eddigi, a szegényparasztság számára előnytelen •szőlőművelési mód ellen, amikor is a munkavállaló csak a termés 40—50 százalékát kapta. A FEKOSZ elérte, hogy első osztályú szőlőknél 66, másod osztályú szőlőknél pedig 70 százalékos legyen a részesedés. 77 A szervezet törekvéseinek gyümölcse volt az is, hogy nehéz testi munkát végző tagjainak kenyér-pótjegyet szerzett. 78 A FEKOSZ férfi tagjai saját és a különféle mozgalmi szervek tüzelőgondjainak enyhítésére megszervezték tüzelő biztosítását. A csoport vezetősége az egri Erdőgazdaságtól engedélyt kért és kapott a szarvaskői erdőben tőke kitermelésére. A társadalmi munkában kitermelt tüzelőből nem csak saját szükségleteiket, elégítették ki, hanem juttattak az MKP, a MADISZ, az MNDSZ és az FMSZ irodájának is. 79 A háborút követő időszak nagyon mostoha áruellátásának körülményei között rendkívül nehéz volt a szőlő megvédéséhez szükséges rézgálic beszerzése. Ezért volt nagy jelentősége annak, hogy a FEKOSZ vezetői az MKP központja 91
