Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
TANULMÁNYOK - Dr. Szecska Károly: A Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége Egri Csoportja (1945—1948) • 82
segítségével a Földművelésügyi Minisztériumtól 1 vagon rézgálicot kaptak, melyet a FÉKOSZ osztott szét. 80 A tagság helyzetén könnyített, hogy 1948-ban a vezetőség elintézte mintegy 280 legszegényebb tagjának adótartozása jelentős csökkentését. 81 Pl.: Nagy József, Langelotti utcai lakosnak 108 Forint, 45 fillérű kivetett adójából csak 57 forintot kellett megfizetnie. 82 A tagságnak nagy hasznára vált termelési bizottsági képviselete is. Ugyanis ez a bizottság foglalkozott a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok, például vetőmag, műtrágya, beszerzésével és elosztásával. A FÉKOSZ képviselője a bizottságon belül ügyelt arra, hogy az elosztásnál tagjai érdekei csorbát ne szenvedjenek. 83 Jelentős volt az is, hogy a tagság lábbeli ellátásnak javítása érdekében a vezetőség 1947-ben előbb talpbőr 8 *, majd bakancs akciót szervezett. 85 A FÉKOSZ vezetősége több alkalommal szervezett a tagság érdekeit szolgáló tömegtüntetést, demonstrációt is. Ennek során szerezték meg a Mária utcai olvasókör épületét, az egri káptalani udvar és épületkomplexum egy részét, az egyházi tulajdonban levő Sas úti olajütőt és hizlaldát is. A káptalani épületeket, az olajütőt és a hizlaldát az FMSZ-nek adták át. 86 A FÉKOSZ által szervezett tömegakciók részét alkották a korabeli forradalmi mozgalmak, melyekben az egykori elnyomott paraszti tömegek önhatalmúlag szereztek érvényt jogos törekvéseiknek. Ezek az akciók nem értékelhetők a formális jogi kategóriák szerint. Nem véletlen, hogy a letűnőben levő uralkodó osztályok, s azok jogászi képviselői e demonstrációkban a magántulajdon megsértését látták. IV. Kulturális és politikai nevelőmunka A szervezet sokoldalú tevékenysége elismerésre méltó részét alkotta a kulturális és a politikai nevelőmunka is. A szervezet kulturális munkája főként az ifjúság nevéhez fűződik. A szervezet MADISZ tagozata ifjúsági kultúrcsoportot alakított. A csoport főként műkedvelő színjátszással foglalkozott. Több színdarabot, főleg népszínműveket adtak elő nagy sikerrel. 87 A szervezet kulturális rendezvényei színvonalának emelése, a temetési búcsúztatás érdekében még 1946 decemberében elhatározta egy dalárda alakítását. 88 A szervezőmunka eredményes volt, s 1947 február 28-án a dalárda megalakult. 89 Az alakuló gyűlésen a dalárda vezetésével Szegvári György tanítót bízták meg. 90 A létszám az induláskor 30 főnyi volt, később a tagok száma 40 főre emelkedett. Sikerült egy zongorát is szerezniük. Főként népdalokat és munkásdalokat tanultak. Nemcsak a FÉKOSZ rendezvényein, hanem máshol is nagy sikerű fellépéseik voltak. 91 A vezetőség határozata alapján fiatalokból fúvószenekart szerveztek. A zenekar felvonulások, temetések alkalmával szintén sikerrel lépett fel. 92 A kulturális tevékenység új színét jelentette az 1948-ban létrehozott szavalókórus. 93 A tagság politikai nevelésének szolgálatába állították a sajtó terjesztését. A tagság körében nagyon népszerű volt a FÉKOSZ országos lapja, a Dózsa Népe, melynek mintegy 500 előfizetője volt. 94 A vezetőség szívügyének tekintette az MKP akkori falusi lapjának, a Szabad Földnek a terjesztését is. 95 A politikai informáltság javítása érdekében a könyvtárban faliújságot helyeztek el, melyen hetenként cserélték a cikkeket és a képeket. 96
