Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Pétervására jogéletéből • 64

vizet húz a kútból. Alig történik meg, hogy bármikor is figyelmeztetést kapna valaki; soha nem szólnak ilyesmiért, és nem tartják kellemetlennek, hogy idegen emberek járnak-kelnek az udvarban; visszautasításban —tudtunkkal — senkinek sem volt része. A pétervásáriak nem annyira a telekkönyvnek, mint inkább a tényleges természetbeni állapotnak tulajdonítanak jelentó'séget abból a szempontból, hogy hol van a határ. Mintegy hat-nyolc évvel ezelőtt határper volt folyamatban a pétervásári járásbíróság előtt. A felperesek a természetbeni állapotra utaltak, az alperesek pedig a telekkönyvi állapotra, illetve a kataszteri térkép által kimutatott határra. A bíróság a helyszínen hallgatta ki a tanúkat, és folytatta le a bizonyítási eljárást. A helyszínen dombok voltak láthatók, amelyek a felperesei állítása szerint még a tagosítás idejéből maradtak fenn. A felperesek a tanúk kihallgatása után figyelmeztették a bírót, hogy a tanúkat a dombon eskettesse meg, másként nem lehet vallomásukat valónak elfogadni. A bíró megtagadta a kérelem teljesítését; még ma is nagy a méltatlankodás, bár a felperesek a pert megnyerték.

4 Tudják azt, hogy az elveszett dolog megtalálása még nem tulajdonszerzés, vagyis pusztán a találás ténye tulajdonossá senkit sem tesz. Becsületességükről tesz tanúságot az a körülmény, hogy a talált dolgot haladéktalanul visszaadják tulajdonosának; amennyiben pedig az előttük nem ismeretes, megőrzés végett átadják az illetékes közigazgatási vagy rendőri hatóságnak. Tudnak arról is, hogy amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik, a talált dolgot visszakapják, azt használhatják, s majdan „egy fél emberöltő múlva" véglegesen az övék lesz, tulajdonosokká válnak. Hogy ebben az esetben a tulajdonszerzés módja az elbirtokolás, arról nem tudnak, s e jogfogalmat nem ismerik. A zálogjog körében leggyakrabban a magánzálog és jelzálog intézményeivel talákozunk. A pétervásári embert, ha zálogról van szó, nehezen lehet megtéveszteni; éberen őrködik afelett, hogy valóságos, vagy vélt jogai sérelmet ne szenvedjenek. Magánzálogolás által zálogjog keletkezik leggyakrabban faluhelyen a mezei, erdei kártételek, állatok tilos találása esetén, és ezekben az esetekben a törvény a károsultnak megadja a jogos önsegélyt azáltal, hogy a mezei lopáson vagy rongáláson ért egyéneknél talált lopott tárgyakat, a rongálásra használt eszközöket lefoglalhatja, a tilosban kapott állatokat behajthatja. Az említett esetek százféle változatban, különösen a nyári hónapok folyamán fordulnak elő, és „ilyenkor a péterkei résen van". Kevésbé rokonszenves a pétervásáriak előtt a jelzálog, amelyről úgy tudják, hogy csak akkor érvényes, ha a telekkönyvbe „beírják" t. i. bekebelezik. A legnagyobb gondot az okozza a pétervásári embernek, ha birtokperbe „keveredik", s talán ezzel magyarázható, hogy e téren is sajátos szokásokat alakított ki a nép. A befejezett birtokper után a végrehajtó kiszáll a helyszínre a birtokbahelyezés foganatosítása végett. A jelenlevő végrehajtató felszólítja a végrehajtót, hogy egy marék földet adjon a kezébe az ingatlan átadásának, illetve átvételének jeléül. A nép úgy véli, hogy a végrehajtó eljárása csak akkor szabályos és jogszerű, ha egy marék földet átadott a végrehajtatónak abból az ingatlanból, amely terület már a jog szerint is jár neki.

5 A birtokháborítás vagy a birtok teljes elvonásának fennforgása esetében a pétervásári ember először önhatalommal igyekszik jogának érvényt szerezni, ügyelve arra, hogy a jogos önsegély határait túl ne lépje. Ha a védekezés nem vezetne eredményre, perrel próbálja az előző állapotot visszaállítani, sőt sok esetben csupán csak az utóbbi védelmi eszközt választja. Ilyenkor eljárását 67