Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

14. OL. E-252. 3181/700: Losonczi Anna a Szepesi Kamarához írta, hogy „Groff uram. . .kére erre, hogy megh egy holnapy fizetést vennék magamra. . . kyre reays ajánlottam magamat s fel veottem az egy holnapi fizetéstis". — Ez derül ki egyértelműen június végén a zsoldosok követeléséből: 7 hónapi elmaradásról volt akkor szó (lásd Rákóczi beiktatásának az ismertetésénél). 15. A huzavonát Ungnádné és a Szepesi Kamara között levelekkel dokumentálva beszédesen ábrázolta: Eckhardt, 45—57. Kiegészítették: Spáczay—Oottreich. 16. 1587. okt. 28-i levél (lásd 10. jegyzetünket). 17. Balásdeák Istvánról az egyetlen életrajzi összefoglalás: Takáts, 187—226. Takáts évszámos adatait kiegészítjük az alábbiakkal: ugyan Balásdeák már 1560-ban Egerben szolgált, de csak 1582-ben lett főhadnagy (ekkor három megyében birtokos); 1587-ben nevezte ki Ungnád a helyettesévé. 18. Láng Zakariás életútja feldolgozatlan. Egri pályafutásának a vázlatos történetét az alábbiakban mutatjuk be. Láng valószínűleg báró Ungnád Dávid haditanácsos (majd elnök) feleségének a rokona. 1580-ban tűnik fel Egerben, mint Kolonich Bertalan várnagy személyi titkára, tolmácsa. A várnagy 1581-ben megyei adószekőnek Lángot javasolta, de Hevesben nem volt birtoka (sem másutt), ezért a megyei nemesség és a káptalan együttes tiltakozására elállt a szándékától és úgy segített rajta, hogy csapattisztként alkalmazta. 1583-tól a személyi helyettese, 1584-től a német katonaság kapitánya oly módon, hogy nemcsak a német gyalogság, hanem a lovasság is alá tartozott. Ungnád ezt a rendet megörökölte, és később Rákóczi sem tehetett mást. Rákóczi várnagysága harmadik évében Láng megpályázta a betöltetlen udvarbírói tisztséget, de eredménytelenül. Rákóczi a leköszönése után óva intette a Szepesi Kamarát, nehogy Lángot felelős vezető beosztásba helyezze, mivel állhatatlan és jellemtelen ember. Láng 1593-ban egyházi szolgálatba állt. (Fontosabb okmányok: 1580. III. 20. OL. E-251. (163—164). — 1582. III. 27. OL. E-251. 68.). — 1583. II. 5. OL. E-251. (93). — 1591. V. 31. Szandomir, OL. E-251. (329—340). 19. Wolkersdorf, 1569. nov. 29. Wien, Hungarn coll., fasc. 14. 346., 14. 358. Iványi, 87—92. 20. Gyárfás, 32—32. 21. A Szepesi Kamara még önállósulása előtt a Pozsonyi Kamara kihelyezett részlegeként 1554-ben az egyházi tizedet Sáros, Murány és Kassa várainak a fenntartására fordította Eger mellett. 1567-től, a szervezeti önállósulástól már valamennyi királyi vár részesült a tizedjövedelemből: Ember, 162—163. Az 1570-es évektől annyira szuverénül kezelte az egri vár jövedelmét, hogy a szükséges pénzt visszatartotta, másrészt Tokaj, Sáros, Szatmár, olykor Kalló várai számára is az egri vár birtokainak gabona és bor (szőlő) terméséből rekviráltat. Pl. 1574-ben 6000 gelima búzát és 200 hordó bort. (1574. XI. 20. OL. E-244. (Minutae) 1. (22). 22. A káptalan negyed (quarta), a kapitányi instrukciókban is gyakran előforduló kifejezés fogalma és eredete itt magyarázatot kíván. A püspök és káptalanjának (kezdetben őt segítő tanácsot adó papi testületének) közösségi élete a XIII. sz. elejétől felbomlott. Ezután a beszedett tizedek (decima, dézsma) negyedét, olykor felét juttatták a kanonokoknak, akik ezt egymás között rang és szükség szerint tovább osztották. 23. Az 1572. évi országgyűlésre adott uralkodói nemleges válasz az egyházi tizedek és negyedek eladásának a kérvényéhez elárulja közvetve, hogy gyakorlatban volt. Magyar Országgyűlési Emlékek V., 349., 423.). 24. 1583. VIII. 29. OL. E-251. (523).:. . .,,Quod attinet lectoratus mei quartarum rationem ultima necessitate coactus sum dominó capitaneo Zendreowiensi in arendam locare, quia et ego non sum rana, qui terra et caeno vivere debeam". 25. Miksa levelében a Szepesi Kamara címére: 1570. április 20. OL. E-249. (Ben. Mand.) 6. (37. — V. ö. Szabó, 144., 58—59. j. 26. Például Szakolczay Márton hevesi főesperes, dékán-kanonok, egyúttal a Szt. Katalin oltár rectora, javadalmainak a birtokosa. 1588. jún. 14. OL. E-251. (462). 27. Például Radéczi István az egri püspöki jegyzőnek, literátus Miletich (Mylatich) Györgynek az ő hűséges szolgálatáért az egri székesegyház Szt. György oltárának a javadalmából Szabolcs és Újvár megyei nsgyedeket juttatott, nyilván a káptalan egyetértő akaratával. Miletich 1583-ban Pest, Solt és Borsod megye adószedőjeként tűnik fel az okleveles anyagban. 1583. VI. 2. OL. E-251. (354). 28. Kassa, 1583. szept. 26. OL. E-244. (Minutas) 3. (167—171). — Egernek az 1584. évi 39