Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

költségvetési előirányzata az építési költségekkel egvütt 297 419 Ft. (1583. XII. 2. OL. E-249. (Ben. Mand.) 25. (5—15). 29. Ernő főherceg levele a Szepesi Kamarához és a Felső-Részek főkapitánvához. Bécs, 1584. május 24. OL. E-249. (Ben. Mand.) 26. (44). 30. 1580: OL. E-244. (Minutae) 3. (466). — 1582: OL. E-249. (Ben. Mand.) 24. (34— 35). —A várhoz tartozó nagyszámú tisztviselő és mintegy 150 török és magyar fogoly élelmezési és pénzköltsége természetesen az 1100 fős létszám fenntartási kiadásához mint jelentős többlet járult, éppen az 1582—1583-as években. A németek arányáról: Szabó, 15. 31. 1585. jan. 8. OL. E-244. (Minutae) 4. (345). 32. 1586. aug. 27. OL. E-251. (88). 33. 1586. szept. 3. OL. E-249. (Ben. Mand.) 29. (8). Az oklevélből nem derül ki, hogy melyik birtok elzálogosítására került sor. Egy későbbi kimutatásból viszont kikövetkeztethető. Body Menyhért volt egri udvarbíró 1588. évi jelentésében az egri vár összes elzálogosított birtokait megnevezi. Kiderül, hogy Szentmáriát és Szénást 1587-ben, Sajóhídvéget 1586-ban zálogosította el Ungnád. 1588. május 13. OL. E-249. (Ben. Mand.) 31. (40—42 melléklete). 34. 1592. febr. 23. Tálya. OL. E-251. (160—161). 35. 1589. ápr. 18. Eger. Zbegovith Boldizsár jelentése a Szepesi Kamarának, OL. E-251. (278).: Ebben utólagosan beszéli el a történteket. Egvkorú tájékoztatás, de igen sommás: 1588. V. 13. OL. E-249. (Ben. Mand.) 31. (40—42): „Possessio Felnemet dessrta est spatii unius anni". 36. Magyar Országgyűlési Emlékek VII., 283—84., 287., 370. — Az országgyűlésen a Felső-Részek területére beválasztott magyar várvizsgáló bizottsági tagok: Forgách Simon, Révay József, Zokoly Miklós, Rákóczi Zsigmond. Ernő főherceg ezekhez az alábbiakat nevezte ki, mint az Udvar kiküldötteit: Melith István szepesi kamarai prefektust, Hosszútóti György kamarai tanácsost, Kielman András haditanácsost, Báró Herstein Felixet, az udvari kamara és a haditanács tagját. 37. Már az 1582. évi országgyűlés után a bécsi haditanácsban fontolóra vették az egri várnak magyar parancsnokkal való betöltésének a kérdését. Szóba került Nádasdy Ferenc gróf, Majthényi László, báró Battyányi Boldizsár, Ungnád Kristóf mellett. Ungnádot a bécsi udvar a magyar rendek szempontjából is megfelelőnek tartotta, mivel magyarországi birtokai voltak, s 1569 óta honosított, a felesége pedig magyar. (1582. III. 8. Wien, Kriegsarchív, Feldakten 1582, fasc. 3., piéce 1.) Igaz, hogy Ungnád ekkor még hallani sem akart róla, nem akarván újra messze eltávozni szülőföldjétől, Szlovéniától, s otthagyni a horvát-szlavón báni méltóságot, „wölle nit vom Ross auf den Esel sitzen" (nem akar paripáról egy szamár hátára ülni): Kriegsarchív i. h. (Iványi, 114.) — Mindenesetre az 1582. évi országgyűlés után magyar embert neveztek ki Kanizsa, Pápa, Palota várnagyi posztjára. Az 1583. évi országgyűlésen a nem magyar parancsnok alatt álló várak listáján Eger első helyen kiemelten ^szerepelt, ezután következik Győr, Komárom, Tata, Szatmár, Tokaj, Szendrő, Óvár és Murány. Az 1587—88. évi országgyűlésen annyira németellenes a hangulat, hogy a Felső-Részek főkapitányi székére is magyar embert kívántak, Nogarola gróf ekkor még csak megbízottként vezette (1584 óta) a katonai ügyeket. Ernő főherseg ügyes demagógiával azt felelte a rendeknek, hogy erre a fontos posztra a császár akaratából Miksa főherceg került volna, de időközben lengyel királlyá választották (az országgyűlés idején már a lengyelek foglya Binitzben). Rudolf császár most azon gondolkodik — monda Ernő főherceg — hogy egy másik főherceggel töltse be a főkapitányságot. (Magyar Országgyűlési Emlékek VII., 205—06., 320.) 38. Szabó, 129. 39. Szerencsért a királynak 1583-ban 4700 Ft-t fizetett, 1587-ben 7100 Ft-t kértek már Rákóczitól az új zálogbérleti szerződésben, ennyire felment az értéke. OL. A-57. Lib. Reg. IV. fol. 355., 470., 504—505., 534. 40. 1587. V. 5. OL. E-251. (259). — 1587. V. 22. OL. E-251. (264). — A Kamara Rákóczi Zsigmondnál eredménytelenül próbálkozik egri várnagyi minőségében is: ,,A hwl penigh K. Bathyammal, Rákóczi Ferenc urammal akarna deputhalny, K. kérem, hogy azzal K. engemet ne banchon, az Battyam ellen semmyben nem vethetek. Ha adós, thwdom K. nek meg fyzet." (1588. dec. 7. OL. E-254. 19. (387). 41. Istvánffy, 331. — Szirmai Antal ebben a vonatkozásban Rákóczi Györgyöt összetévesztette Rákóczi Zsigmonddal: Szirmay, 197—198. 42. Kereszté*, 93. Nagy Iván, 599. 40