Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
Az egri KMP csoport létezésére írásos adatként áll rendelkezésünkre az Egri Újság két korabeli tudósítása. Az első cikkben nagybetűkkel szedte a nyomda: ,,Jelentkeznek a kommunisták". 1919. március 10-én az egykori Szarvas Kaszárnyában (Eger, Szarvas tér 1. sz. épület) lévő Munkásotthonban több ezernyi ember gyűlt össze, az egri Szociáldemokrata Párt nagygyűlésére. E gyűlésen Vályi István új párttitkár bevezető szavai, majd Fischer Manó felszólalása után az egri kommunisták közül Schwarz Zoltán nyomdász szólalt fel. Beszédének elején kifejtette, hogy nem osztja a szociáldemokrata Fischer nézeteit, mert ő a kommunista párt híve, ezért lehurrogták. Közvetlenül ő utána kívánt felszólalni ezen a gyűlésen Gombos (Goldstein) Adolf, hogy ő is kifejtse a kommunisták programját. A gyűlésen részt vevők őt sem engedték szóhoz jutni. Majd mindkettőjüket eltávolították a gyűlésről. 59 Mit tudunk erről a két, magát kommunistának valló felszólalóról: Schwarz Zoltán egri nyomdász. Hétgyermekes cipészmester gyereke. Szakmáját Egerben Földes Dávid nyomdájában tanulta. 1914 előtt a Munkásotthonból kölcsönzött szociális tárgyú könyveket olvasott. Az első világháborúban bevonultatták katonának. A Tanácsköztársaság idején az Egri Vörös Újság szerkesztőségében dolgozott, cikket írt. 60 1919. március 21. előtt már az egri Munkástanács tagja, május 7-től a nyomdász szakszervezet képviseletében az új pártvezetőségbe delegálták. 61 Ugyanakkor a Megyei Direktóriumban a közrendészeti ügyek vezetésével is megbízták. A tanácsállam idején mindvégig közéleti szerepet vállalt, a Tanácsköztársaság megdöntése után, 1919. augusztus 6-án letartóztatták. Későbbi sorsáról nem tudunk. 62 Gombos (Goldstein) Adolf személyéről kevés adatunk van. Már az első világháború előtt az egri Szociáldemokrata Párt tagja, s ott van 1918 novemberében a párt újjászervezésénél. 63 A Tanácsköztársaság megszületése után március 23-tól a Megyei Direktórium közigazgatási derektóriumának tagja, 64 1919. március 25-én az új Szocialista Párt vezetőségében ellenőrző bizottsági tag. 65 Április 10-tő] az egri járási Munkástanácsba került, majd a Birtokrendezési Felügyelőség vezetője. 66 Nevét 1919-ben magyarosította. Későbbi sorsáról nem tudunk. Mielőtt a másik, szintén az Egri Újságból való, és az egri kommunista csoport meglétére utaló cikket idéznénk, érdemes megvizsgálni egy 1947-ben keletkezett visszaemlékezést, amelynek írója Kelemen Bertalan nyomdász. 1908-tól az egri Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja, s ott van 1918 novemberében az egri pártszervezet újjászervezésénél is, felvilágosító előadásokat tart. 67 1918 decemberében a Szociáldemokrata Párt Intéző Bizottsági tagja lett. 68 1919. január 13-án az egri Munkástanács megalakulásakor annak alelnöke és Intéző Bizottsági tagja. 69 Március 25-én, az új Szocialista Párt vezetősége ellenőrző bizottságába választották. 70 A májusi egri ellenforradalmi kísérlet elfojtása után, ott van az Ideiglenes Direktórium választásánál. 71 A Tanácsköztársaság ideje alatt vezető szerepet vitt az Egri Nyomda Részvénytársaságnál. 72 1947-ben elköltözött Heves megyéből a Dunántúlra. 73 1947-ben cikksorozatot ír a megyei munkásmozgalom korai történetéről, s pontosan felidézi 1919. március 22-i napot, melyen Egerben is kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Tőle tudjuk, hogy Egerben március 22-én (szombaton) a délelőtti órákban terjedt el a hír a városban, hogy a Tanácskormány átvette a hatalmat. Gyifka Ferenc, az egri Munkástanács elnöke motorkerékpáron kereste fel a pártveze65
