Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58

tőségi és munkástanácsi tagokat, hogy a délutáni gyűlésre összehívja őket. Gyifka délután 4-re hívta egybe a pártvezetőség (szociáldemokrata) tagjait az akkori Főispáni laknak nevezett épületbe (Egészségház u. 2. sz. épület, 1978ban lebontották). A munkástanács tagjai délután 6-ra jöttek össze a Városháza (Dobó tér 2. sz.) nagytermébe gyűlésre. A délutáni párt vezetőségi gyűlésen — a Budapesten tartózkodó Fischer Manó kivételével — mindenki ott volt. A további eseményekre Kelemen Bertalan így emlékezik: ,,. . .A Városháza nagytermében a munkástanács tagjai tárgyalták egymás között a nagy fordulatot. A vélemények azonosak voltak a polgárságéval. Napirend előtt Vörös Ferenc indítványozta, hogy a helybéli kommunistákat is hívják meg a gyűlésre, s így egységesen válasszák a vezetőséget. Az elnök feltette a kérdést: Ki ismer itt Egerben kommunistát: A hozzászólásokból megállapítást nyert, hogy Németi (Neszvadba) Lajos nemrégen hazatért hadifogoly és még néhány társa képviselik a kommunista pártot. Lájer Dezső javasolta, hogy az ülést függesszék fel, néhány elvtárs keresse meg Németit és társait, hívják ide őket. így is történt. Miután már 7 óra felé járt az idő, a jelenlévők nagy része elment a Molnár Sándor-féle vendéglőbe vacsorázni, hogy onnan 8 órára újra visszatérjenek. Erre azonban nem került sor. Németi és egy-két társa hamarosan megjelent a vendéglőben, s megérkezett a két szerkesztő is. Miután a többség ott volt, nyomban megejtették a választást, elfogadva a hivatalos jelölteket. Az úgynevezett ^szakosztályok" vezetőit is ynegválasztották. Az újságírók jegyezték a neveket, vitték a nyomdákba, s így a reggeli lapok már közölték azt."

14 A Kelemen Bertalan által leírt tények pontosan egyeznek a korabeli Egri Újság adataival, érthetően, hisz az újságírók, tudósítók is tanúi voltak e sorsdöntő ülésnek. A másik korabeli sajtóadat hátterében az előbb ismertetett események álltak. Az 1919. március 25-i Egri Újság így ismerteti a pártegyesülést, a Tanácsköztársaság kikiáltását Egerben. ,,. . .1919. március 22-én este fél 9 órakor folytatólagos értekezletet tartott a Szociáldemokrata Pártvezetőség, s ezen az ülésen részt vettek már hivatalosan azok a szocialisták is, akik eddig a kommunista csoportban voltak, de most minden proletár egyesülésével egyesültek ők is a szocialistákkal. A pártértekezlet fő tárgya a Vármegyei és a városi direktóriumok megszervezése és létesítése volt. . . "

75 Az előzőekben valamennyi kommunistát, a rendelkezésünkre álló adatok segítségével igyekeztünk bemutatni. Ezúttal Németi Lajos életútját a Tanácsköztársaság alatt és után szeretném vázolni. Németi Lajost 1919. március 22-én rendőrkapitánynak választották meg,

76 s egyúttal a megye élén álló ötös direktórium tagja lett. Április 10-én az egri járási Munkástanácsba delegálták.

77 Másnap a megalakított Megyei birtokrendezési és termelést biztosító Bizottság elnöke lett.

78 Májustól Heves megyei biztosként tevékenykedett. Képviseli Eger várost az 1919 júliusi Országos Tanácskongresszuson.

79 Heves nagyközségben tej hatalmú megbízott 1919. július 10-től.

80 A Tanácsköztársaság megdöntése után Heves község határában elfogták, hogy Egerbe kísérjék. A környékbeli parasztkatonák segítségével szökött meg.

81 Ezután 12 éven át Beregszászi Sándor néven élt.

82 A proletárdiktatúra megdöntése után illegalitásban és legális szervezetekben végezte munkásmozgalmi tevékenységét. Az egykori harcostársak közül Kolacskovszky Lajossal többször találkozott, és Kolacskovszky segítette az amnesztia idején, hogy 66