Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27
Az 1587. novenber 15.—1588. január 20. között ülésező magyar országgyűlés (Pozsonyban) beválasztotta Rákóczi Zsigmondot a magyar várakat felülvizsgáló bizottságba. 36 Ezután, 1588 márciusában Bécsben megszületett a döntés egri várnagyi kinevezése ügyében. Azt a látszatot keltve, hogy a magyar nemesség óhajának, sürgetésének tettek eleget, 19 év elmúltával újra magyar embert helyezve ebbe a fontos katonai állásba. 37 Pedig akkor is az udvari tisztviselők számításai voltak a mérvadók. Jól tudták ugyanis, hogy Rákóczi kitűnő gazdasági érzékkel megáldott ember. Nagyszerűen értett a bérleményekkel és zálogbirtokkal való jövedelemcsináláshoz. Ezekben az ügyleteiben mindkét fél jól járt. Szendrőn az egri káptalani helynök rendszeresen őt kérte fel bizonyos negyedek megváltására 38 , de más kanonokok dézsmáit is — a felkérésükre — kifizette és nagy haszonnal behajtotta, értékesítette. A szerencsi királyi uradalom 1583-ban zálogbirtokként került Rákóczi kezelésébe és néhány év alatt az értéke megduplázódott. 39 A bécsi udvar arról is tájékozott volt, hogy bizonyos 1584. évi tartozások ügyében az 1586—87. években kiéleződtek az érdekellentétek Ungnád Kristóf és Rákóczi Zsigmond között. Rákóczi Ferenc Zemplén megyei alispán az egri várhoz tartozó birtokot bérelt, és a bérlemény hátralékos összegének jogosságát nem ismerte el. Kassán tisztázni magát a megyei ügyek miatt „nem ért rá", de most itt volt a kecsegtető alkalom, hogy testvéröccsén keresztül a Kamara behajtsa az összeget. 40 A sajátosan Habsburg értelmezésű politikai és katonai megfontolásoknak talán még nagyobb súlya volt Rákóczi személye kiválasztásánál. A Rákóczi név akkor jól csengett a német füleknek. Hinnünk kell Istvánffy Miklósnak, hogy a szatmári magyar lovascsapatok tisztjei, köztük Rákóczi György (Rákóczi Zsigmond nagybátyja) 1568—69 években kémhálózatot irányított, erdélyi híreket szállítva Rueber Jánosnak, Felső-Magyarország főkapitányának. 41 Rákóczi György a haláláig (1573) odaadóan szolgálta a császárt, s ebben a szellemben nevelte a fiát, Lajost, aki 1607-ben alig múlt harmincéves, amikor Rudolf a hűségéért bárói rangra emelte. 42 . Rákóczi Zsigmond a katonai szolgálatát Eger várában kezdte- Valószínűleg végigszolgálta Ungnád első egri kapitányságának az idejét, s 1577-ben részt vett a török ellen vívott egyik győzelmes csatában. 43 Később Szendrőn, mint főkapitány a nagyszámú német helyőrséggel 44 jól megértette magát. Az olasz építőmesterekkel, kivált az Egerből Szendrőre utazó Stella Kristóf építésszel hathatósan együttműködött. Amikor Stella 1590-ben Szendrőre tette át a székhelyét, onnan Egerbe kiküldve Rákóczit mint régi ismerősét üdvözölhette. 45 Tehát Rákóczi Zsigmond számára az egri feladatok igen közelinek tűnhettek. Bécsben is úgy tartották, hogy Szendrő egy jövendő várnagynak a legjobb iskola. Kolonich Bertalan is szendrői várnagysága után került 1576 őszén Eger főkapitányi székébe. Az okleveles anyagban 1588. április 1-i kelettel, Ernő főherceg levelében tűnik fel először Rákóczi Zsigmond, mint kijelölt egri főkapitány 46 , akivel a megküldendő szempontok szerint a Szepesi Kamara emberein kívül Claudius á Roussel volt várnagynak 47 (akit Kolonich Bertalan február 27-i halála 48 után rendeltek be Tokajból és neveztek ki a Felső-Részek főkapitány-helyettesévé), és Prépostvári Bálint főkapitány-helyettesnek, a kassai mezei hadak parancsnokának 49 kell majd tárgyalni. Már április 4-én postázták Kassára ,,a szempontokat". 50 A megbeszélések alapját egyházi, vallási kérdések alkották. A kiinduló elképzelés szerint Egerben hamarosan új püspököt neveznek ki, az 1586 elején elhunyt Radéczi István püspök 51 utódját, s várható egy 30
